Egy kis segítség a valódi baj felismeréséhez. Kattintson! Egy csendes szívroham nagyon is hasonlít a gyomorprobléma, emésztési zavar vagy az influenza tüneteihez. Ezektől eltérően viszont még egy "enyhe" szívroham is okozhat hegesedést a szívben. A hegesedés pedig belezavarhat a szívünkben lévő elektromos áramba, ami szívritmuszavart okoz. Ennek hatására a szív túl gyorsan ver, csökken a vér keringetésének hatékonysága, emiatt a szív meg is állhat. Mit tehetünk ennek elkerülésére? Ha nem érezzük magunkat teljesen rendben, figyeljük a tüneteket és vezessünk róluk naplót. A fiatal, egészséges embereknek ez nem szükséges, ilyen esetben kicsi az esélye a szívrohamnak. A csendes szívroham tünetei | Házipatika. Aki azonban elmúlt 50 éves, vagy csak 40, de vannak kockázati tényezők, oda kell figyelnie a tünetekre. Tehát ha a családjában előfordult szívroham, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, esetleg dohányzik is, a tünetek pedig 20 percnél tovább tartanak vagy fizikai terhelés hatására romlanak, azonnal forduljon orvoshoz. Ilyenkor nem szabad arra várni, hogy majd elmúlnak a tünetek és azzal együtt a rosszabb közérzet.
Mivel a beteg életének korai megmentésére jól felszerelt intenzív részleg nyújtja a legtöbb esélyt, az infarktus kórházon kívüli időszakának lerövidítése igen fontos. A tünetek jelentkezésétől számítva átlagosan négy óra hosszat tart, amíg a beteg kórházba kerül. Mintegy 30-40 percet vesz igénybe, amíg elhatározza, hogy orvoshoz fordul, további 40-50 perc telik el az orvos megérkezésével, a diagnózis felállításával és a mentők értesítésével, végül a mentők megérkezése, illetve a kórházba szállítás a forgalmi helyzet és a kórháztól való távolságtól függően további 30-150 percet vehet igénybe. A beteg élete az első félórában van a legnagyobb veszélyben. Az orvos megérkezése, az infarktus felismerése, majd a mentők érkezése után a túlélés esélye fokozatosan javul. Ha a beteg az első 4-6 órát túléli, egyre több a remény a gyógyulásra. Fentiekben a szokásos tünetekkel fellépő szívizominfarktus megjelenését körvonalaztuk. Előfordul azonban, hogy általános rossz közérzet, megszédülés, gyengeség, illetve bizonytalan mellkasi kellemetlenség érzése jelzi csupán a szívizom elhalását.
Ez a kedvező változás természetesen a halálozási arányszám lényeges mérséklődésével is járt. Hogy hogyan sikerült ezt elérni, ennek részleteivel a későbbiekben, az érelmeszesedés kockázati tényezőinek elemzésénél foglalkozunk majd, tekintettel arra, hogy a koszorúér-szűkület az általános érelmeszesedés-betegségnek (arterioszklerózis) csak egyik, bár talán a legfontosabb megnyilvánulása. A szívinfarktus igen gyakran minden előjel nélkül, mint derült égből a villám sújt le, a betegek mintegy kétharmada azonban bizonytalan előjelző tünetekről számol be. Az infarktust napokkal-hetekkel megelőzően anginás fájdalom jelentkezhet fizikai terheléskor; nehézlégzés, gyengeség, rossz közérzet, illetve az addigi angina pectoris tünetcsoport gyakoribbá válása és csekélyebb terhelésre való föllépése figyelmeztető előjel lehet. Az infarktus első tünete leggyakrabban heves, mély, nyomó a mellkas közepén jelentkező fájdalom, amely gyakran sugárzik a hátba, bal karba, vállba, illetve az állkapocsba. A fájdalom jellege nem különbözik az angina pectoris tünetcsoportban leírttól, annál azonban sokkal hevesebb, tartósabb, és pihenés, valamint a megszokott nitroglicerin tabletta vagy spray csak kevéssé vagy átmenetileg enyhíti.