E fölött az INR érték fölött megnő a vérzéses szövődmények száma (például spontán nyálkahártya vérzések, baleset esetén fokozott vérzékenység). Ez alatt az INR érték alatt pedig a billentyűn vérrög alakulhat ki, amely a billentyű nyílását/csukódását akadályozhatja, ezzel potenciálisan életveszélyes keringésmegingást okozva. A nemzetközi statisztikák alapján a véralvadásgátló kezeléssel kapcsolatos szövődmények aránya kb. 1-3% évente. A nemzetközi ajánlások alapján 60-65 éves kor alatt mechanikus műbillentyű beültetés indokolt lehet. A beteg joga azonban, hogy megfelelő tájékoztatás mellett szabadon döntsön, hogy milyen billentyűt kapjon. Tönkremenetel esetén nem alkalmas katéteres billentyű beültetésre (TAVI), így újabb műtétre lehet szükség. Amennyiben speciális billentyű, az On-X mechanikus műbillentyű kerül beültetésre, a véralvadásgátló kezelést Aspirin monoterápiával kombinálva az INR értéket elegendő 1, 5-2, 0 között tartani, ezzel jelentősen csökkentve a vérzésveszélyt. Amennyiben On-X aorta műbillentyűt használunk, a zárójelentésen feltüntetjük, és a kívánt módosított INR értéket is megadjuk.
A billentyű újabb cseréje, azaz újabb műtét az esetek csupán 1-5%-ában szükséges. Élethossziglan tartó véralvadásgátló kezelést igényel Syncumarral vagy Warfarinnal. Az úgynevezett INR értéket 3, 0-3, 5 között kell tartani. A nemzetközi ajánlások alapján 65 éves kor alatt mechanikus műbillentyű beültetés indokolt lehet. A beteg joga azonban, hogy megfelelő tájékoztatás mellett szabadon döntsön, hogy milyen billentyűt kapjon. Syncumarral vagy Warfarinnal történő állandó véralvadásgátló kezelés nem indokolt, hosszú távon aspirin monoterápia elegendő, ezzel jelentősen csökken a vérzéses szövődmények száma. Biológiai anyagból készült (sertés vagy marha billentyű), ezért billentyű típustól függően idővel degenerálódik, tönkremegy, újra elmeszesedik. A gyártók által megadott adatok és a nemzetközi irodalom alapján a biológiai billentyűk nagy általánosságban 5-10 évig tökéletesen működnek, tartósságuk azonban elmarad az aorta pozícióba ültetett biológiai műbillentyűkétől. Jelenleg Magyarországon nem bevett eljárás a katéteres úton történő mitrális műbillentyű beültetés, ezért bármilyen mitrális műbillentyű tönkremenetel esetén újabb műtét szükséges.
A műtét során a beteg szívét megállítjuk, és amennyiben a billentyű alkalmas rá, a beteg billentyűt először megkíséreljük plasztikázni (megjavítani). A plasztika előnyei: A saját billentyű hosszú távon nem igényel állandó véralvadásgátló kezelést. Kiváló áramlási tulajdonsággal bír. Jóval ellenállóbb szívbelhártya gyulladás (infektív endocarditis) ellen, mint bármelyik műbillentyű. Amennyiben a billentyű nem alkalmas plasztikára, úgy eltávolítjuk, a helyére a szakma szabályai szerint vagy mechanikus vagy biológiai műbillentyűt ültetünk be. A billentyűk közti különbséget lásd az aorta stenosis szekcióban. Mindkét esetben a nemzetközi ajánlások szerint bizonyos ultrahang paramétereket elérve panasz- és tünetmentes állapotban is fennáll a műtéti indikáció. Tünetesség esetén az indikáció egyértelmű. Mitrális billentyű műtétek A billentyű szűk, meszes, degenerált, ezáltal nem engedi a bal kamrát megfelelően telődni, csökkent terhelhetőséget, ritmuszavart (pitvarfibrillatiot), pulmonalis hypertoniat, végső soron jobb kamra elégtelenséget okozva.
Másnap ismét az intenzív osztályra kerül. Egy hét múlva kerül vissza a sebészetre, ekkor már túl van egy gégemetszésen, és lassan a felesége számára is nyilvánvaló lesz, hogy a férfi menthetetlen. Az asszony kéri, hogy ne legyen több beavatkozás, ha nem tudnak segíteni a férjén, és M. november 22-én, három és fél hónappal az első műtét után meghal. "(…) keringési és légzési elégtelenség tünetei közt vasárnap 16 órakor elvesztettük. " – írja a kórházi zárójelentés, az epikrízisben leírva az utolsó hetek eseményeit. Nem esik szó ugyanakkor az MRSA- és ESBL-fertőzésről – igaz, hála a heteken keresztül tartó antibiotikus kezelésnek, ekkora a mikrobiológiai vizsgálat már nem mutatja ki a két multirezisztens bakétériumot. A kórházi patológus által kiállított halottvizsgálati bizonyítványban sem említi a fertőzést: ebben a dokumentumban is szívelégtelenség a közvetlen halálok, amely az "idült ischemiás szívbetegség" következményeképp alakult ki. M. feleségét teljesen felőrölte a hosszú kórházi tortúra, a bizonytalanság, a vándorlás a kórházak és osztályok között, fel sem merült benne, hogy töprengjen a férje halálának okain, pláne nem az orvosok vagy a kórházak felelősségén.
Megjelent: 2014. december 09. Egy szívműtét már önmagában rendkívül sok szövődménnyel járhat, sajnos azonban a műtét után további komplikációk is felléphetnek. Szívinfarktus, szívelégtelenség, szélütés (stroke), veseelégtelenség, vérzés, légzési elégtelenség, valamint sepsis (a szervezet általános fertőzése) akár már röviddel a műtét után kialakulhat, míg késői szövődményként endocarditis (szívbelhártyagyulladás) és a coronaria (koszorúér) elzáródás jöhet szóba. Melyek a fő rizikófaktorok? Az orvostudomány mai állása szerint a legfőbb rizikófaktorok a következőek: