A sivár életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis mitológiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket. Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejében. Abigél kecses női szobor az intézet kertjében, s az a legenda róla, hogy mindenkinek segít, aki hozzá fordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak hiszik, s többé nem állnak vele szóba. Szökést kísérel meg, de Kőnig tanár elfogja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s megmagyarázza Ginának, miért hozta az intézetbe. Ő, a tábornok, ellenálló, s ha véletlenül elfogják, nem akarja, hogy lánya is ellenségei kezébe kerüljön. Egyébként Gina közvetlen közelében van valaki - szintén ellenálló -, akinek az a feladata, hogy vigyázzon Ginára. Ezt tudván a kislány önként vállalja a rabságot. Ezután már viharos gyorsasággal, s egy krimi érdekességével peregnek az események. Kritika Szabó Magda Abigél című regényéről "Nem véletlenül Szabó Magda az egyik leghíresebb magyar írónő, a XX. századi hazai irodalom egyik legnagyobb alakja.
1. Hát ez sem ma volt. 1977 februárjában jelent meg az első hír arról, hogy film készül Szabó Magda regényéből, az Abigélből. Ami igazán izgalmassá tette az amúgy is izgalmas hírt, hogy a beszámolóból az is kiderült, a Hunnia Filmstúdióban már az első felvételek is elkészültek. Mindenki ezt várta! A színészek felsorolásánál azonban Garas Dezsőt még az utolsó helyen említették. 2. Talán egy filmben sem volt még ennyi rántott hús, mint az Abigél-ben! Azt is megjelent az egyik lapban, hogy egy forgatási napon több, mint kétszáz rántotthúst ettek meg a színészek és a statiszták. 3. Amitől olyan igazán megható az Abigél, hogy nem egy csupán képzelet szüleménye, hanem a könyv írója, az írónő, Szabó Magda személyes élményeiből fakad, fiatalon Debrecenben egy a Matulához hasonlóan zárt iskolában tanított, ezt még a forgatás előtt mesélte el. 4. 1978. április 14-én, 42 éve mutatta be a Magyar Televízió az első részt. 18 óra 35 perctől ment a Tudomány a termelésért című riportfilm, aztán jött az esti mese, a tévétorna és a Híradó, majd este nyolctól a Delta, a népszerű tudományos magazin.
Kalmár Péter: osztályfőnök. Vonzó, hazafias gondolkodású történelem szakos tanár. Kőnig: első benyomásra báránylelkű latin-magyar szakos tanár, de valójában a legbátrabb, legigazabb férfi a Matulában. A mű végén tudjuk meg, hogy ő maga Abigél. Abigél: Bibliai személy. A leányregény története a II. világháború idején játszódik. Szabó Magda önéletrajzi elemei is felfedezhetőek a műben, ilyen a Matulában uralkodó szigor, hiszen az író maga is egy hasonló leánynevelő intézet tanulója volt. (debreceni Dóczi Intézet leánynevelő. ) Mi több, tanított is egy református leánynevelőben, Kőnig alakját pedig saját franciatanára ihlette. Szabó Magda regényeire jellemzően egy sorsfordulattal indul az Abigél is: a kis Vitay lány élete fenekestül felfordul egy pillanat alatt. Georgina apjával és francia nevelőnőjével él budai villájukban. Operába, uzsonnákra és bálokba jár, udvarlója is akad Kuncz Feri személyében. S innen ebből az idillből Budapestről egy csapásra Árkodon találja magát, egy szigorú, külső szemlélő számára börtönszerű leánynevelő intézetben, apjától még magyarázatot sem kap.
7. oldal, Gina intézetbe kerül
Az osztály egy nap Horn Micihez hivatalos (kiemelkedő eredményeik miatt), az iskola egykori diákjához teadélutánra. Itt Gina kísérletet tesz, arra, hogy megszökjön a Matulából. Végül az a vasútállomáson König elkapja, majd osztályfőnöke és Zsuzsanna visszaviszik az intézménybe. Gina ki akarja rúgatni magát, de hiába. Apja váratlan látogatása után, minden megváltozik. (Gina panaszkodik az apjának, mire ő beavatja lányát a "titokba" elmondja, hogy ő az ellenállás vezetője és Gina csak a Matulában van biztonságban. Azt is elmondja lányának, van egy ember, aki segítségére lesz, ha vele /apjával/ valami történne. Gina annyit tud meg ismeri ezt a valakit, de most még nem tudja ki az. ) Ezután mindaddig folyik a harc a lányok között, amíg egy éjjel hadi gyakorlatot tartanak az iskolában. Ezen Vitay veszi a bátorságot, és az osztály elé áll, minden rossz húzásáért bocsánatot kér. Ekkor a többi a nyakába borulnak, és ettől kezdve mindenbe beavatják. Sok csíntalanságot követnek el, ilyen például a dupla dolgozat írása.