Ezen túlmenően sok esetben elmarad a kevésbé korlátozó alternatívák felkutatása és dokumentálása. Végezetül a hatóság arra is rámutatott, hogy az élőkép közvetítése is adatkezelésnek minősül, melyet szabályozni kell. Ez azonban sok esetben elmarad. Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen funkciókat kell kikapcsolni a megfigyelő kamerán, munkavégzésnél mikor használható, milyen esetben lehet testkamerát alkalmazni, illetve társasházi kameráknál milyen szabályokat kell betartani! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Határozatok/Végzések - Határozatok/Végzések - Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A szükségességgel összefüggésben az adatkezelő kötelezettsége annak a konkrét helyzetnek a tényszerű leírása, amely az adatkezelő helyzetét jellemzi (tevékenységi kör, elhelyezkedés, ügyfélkör, biztonsági problémák stb. ). Kötelezettsége továbbá annak a leírása is, hogy miért és mennyiben jelenti az érintettek magánszférájának a korlátozását az adatkezelés, mi az elérni kívánt cél, valamint szükséges annak leírása, hogy az adatkezelés miért hatékony és miért a legkevésbé korlátozó eszköz a cél eléréséhez. Kivételes és egyértelmű esetekben a hatóság elfogadja a jogos érdek jogalap fennállását érdekmérlegelés hiányában is. Sőt adott esetben a tanúbizonyítás sem kizárt az adatkezelés jogszerűségének alátámasztására. Gyakori hibák kamerás megfigyelésnél Alapvető hiba, ha az adatkezelő a jogos érdeket túlzottan általánosan, elméleti jelleggel határozza meg (pl. személy- és vagyonvédelmi célból szükséges). Mely esetekben jogszerű a kamerás megfigyelés? dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda. A jogos érdeknek ezzel szemben egyértelműnek és konkrétnak kell lennie. Hasonlóképpen gyakori probléma, hogy a jogos érdeket az adatkezelő meghatározza ugyan, de annak szükségességét, arányosságát nem támasztja alá (vagyonbiztonsági kamera a trafikban, mely a munkavállalóra van irányítva).
Kérdés esetén keresse munkatársainkat.
A megfigyelés célja A munkahelyi kamerás megfigyelés – mint adatkezelés – lehetséges céljairól sem az Mt., sem más jogszabály nem rendelkezik. 2019. április 26-át megelőzően az Szvtv. rögzítette azon célokat, amelyek érvényesülése érdekében a törvény hatálya alá tartozó személyek alkalmazhatták a kamerás megfigyelést. Annak ellenére, hogy a munkáltató nem tartozott a törvény hatálya alá, a NAIH – más jogszabály hiányában – az Szvtv. rendelkezéseit a munkahelyi kamerás megfigyelésre is irányadónak és alkalmazandónak tekintette. Ennek értelmében elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen i) az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, ii) a veszélyes anyagok őrzése, iii) az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, iv) vagyonvédelem céljából lehetett alkalmazni. 2019. április 26. napján hatályba lépett az ún. GDPR-salátatörvény, amely módosította az Szvtv. -t és hatályon kívül helyezte a fent hivatkozott, rendelkezéseket. Ennek folytán a munkáltató, mint adatkezelő a jövőben szabadon határozhatja meg a kamerás megfigyelés, mint adatkezelés célját, azonban arra figyelemmel kell lennie, hogy a megfigyelés kizárólag akkor minősül jogszerűnek, ha a megfigyelés elengedhetetlenül szükséges a cél megvalósulásához és ezen cél más eszközzel, mint a kamerás megfigyelés, nem valósítható meg.