Jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb-űrteleszkóp, szerdán tárul ki a hővédő pajzs - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán. Jöhet a NASA csúcsragadozójának próbája – képek - Infostart.hu. A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsővet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni. A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt - magyarázta a műsorban Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette. A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne - magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését. "Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség" - hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek "ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot". Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Kiss László csillagász lett az év ismeretterjesztő tudósa az Év - Hírek - Novum TV. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most - mondta Kiss László.
Ami az űrállomást érő hatásokat illeti, Kiss László kifejtette: a 420 kilométeres magasságban töltött részecskék bombázzák az űrállomást, amellett, hogy naponta 15, 5-szer megkerüli a Földet, tehát folyamatos a nappalok és éjszakák váltakozása. "Amikor a Nap megmelegíti, bazi meleg, amikor meg nem süt rá, marha hideg lesz. ORIGO CÍMKÉK - Kiss László csillagász. Tehát a külső hőingás sokkalta nagyobb megerőltetést jelent, mint a légkör által temperált a Föld felszínén" – magyarázta a csillagász. A mágneses tér vezeti a Föld mágneses burkában is a csapdázott töltött részecskéket, és amikor a Nemzetközi Űrállomás a dél-atlanti anomália tájékán jár, erősödő külső sugárzási, illetve részecskebombázási hatások lépnek föl, és ezt az elektronikák "nem szeretik". Olyan, mintha egy Forma–1-es autót benzinnel locsolgatnánk és néha begyújtanánk – érzékeltette. Kiss László ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nyilvánvalóan megvannak azok a szabványok, amelyeket teljesíteni kell, hogy egyáltalán életfenntartásra alkalmasnak legyen minősítve az ISS.
Mint mondta, az óriás, 6, 5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal - tette hozzá. Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók. Mint mondta, olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a csillagászok az űrtávcső felvételein halvány foltokat láthatnak majd és azok színképe fogja elárulni, hogy mi történik a képeken. A legtávolabbi galaxisok pontszerűek lesznek az űrtácsővel. Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik - 29-30 nappal a felbocsátását követően - a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.
Szabadkán, az egykori Jugoszláviában születtem 1972. augusztus 8-án, s életem első 19 évében Magyarországra csak turistaként látogattam. 1991-ben, az első balkáni polgárháború kitörésekor fontos választás elé kerültem: vagy Szegedre megyek fizikát tanulni, vagy mehetek harcolni a szerb-horvát konfliktusban, a Jugoszláv Néphadsereg frissen besorozott katonájaként - nem volt nehéz a döntés a tudomány mellett. 1991 és 1996 között a József Attila Tudományegyetem fizikus hallgatójaként sodródtam a csillagászat irányába, aminek hátterében Szatmáry Károly, a Szegedi Csillagvizsgáló vezetője állt. Okleveles fizikusként ugyanitt jelentkeztem doktori képzésre, PhD-fokozatomat már a Szegedi Tudományegyetemre átkeresztelt intézménytől kaptam 2000-ben. Időközben a szegedi csillagász közösség örvendetesen kibővült, így 1999-től az újonnan indult csillagász szakon oktattam, mellette pedig kutattam a változócsillagokat, kisbolygókat és a csillaghalmazokat. 2002 közepén világot szerettem volna látni, ezért megpályáztam a Sydney-i Egyetemen egy posztdoktori állást, aminek a témája abszolút rám illett (vörös óriáscsillagok és a csillagpulzáció vizsgálata).
Mentoráltja: Pintér Viktória
Ki milyen titkot hordoz, hogyan dolgozható fel a szégyenérzet, mi rejlik a felszínes kommunikáció mögött, ez mindenkinél másképpen van. Egymás félre – vagy meg nem értése akár groteszk helyzeteket is szülhet, helyén való-e a humor például, ha tudjuk, hogy milyen fájdalom rejtőzik a másik emberben. A bizalom, a lelkek mély összekapcsolódása kimondatlan érzés, és ezt az összehangolási folyamatot követjük végig az előadásban. " Az ajtó / Nemzeti Színház – Gyulai Várszínház / Fotó: Eöri Szabó Zsolt A videókkal, az eredeti, Verebes Ernő által írt zenei betétekkel, Rátkai Erzsébet által tervezett jelmezekkel, Kiss Beatrix játékterében egy lenyűgöző szereposztással egyszerre jelenik meg a színpadon hagyomány és korszerűség. Az ajtó budapesti premierje szeptember 18-án lesz a Nemzeti Színházban, az évad egyik kiemelt előadásaként látható. Játsszák: Udvaros Dorottya, Söptei Andrea, Rubold Ödön, Szűcs Nelli, Tóth László, Gidró Katalin m. v. Az ajtó | Online-filmek.me Filmek, Sorozatok, teljes film adatlapok magyarul. Herczegh Péter, Bakos-Kiss Gábor, Varga József, Martos Hanga e. h. További információ:
Bent először nem is lát mást, csak rendet és tisztaságot, bár a fintorán látható, hogy valami zavaró szag terjeng odabent. Miután Emerenc kimondja azt a szót, hogy vacsora, kilenc macska jön elő a szoba legkülönbözőbb zugaiból; ez volt az ajtó titka, hiszen, csak kettőt tarthatott volna. Emerenc nem is tud magyarázatot adni arra, hogyan is lettek kilencen. Az idő múlásával Magda egyre híresebbé válik az írásaival, Emerenc pedig még folyamatos hóesésben is söpri az utcát. Magda egyszer egy író-olvasó találkozóra indul Emerenc szülőfalujába. El is hívja magával az asszonyt, aki igent is mond, ám amikor elérkezett az indulás pillanata, kénytelen visszakozni, és otthon maradni, mert aki helyettesítette volna, közli, hogy nem ér rá. Cserében megkéri Magdát, hogy menjen végig a település, Csabadul vasútállomásának rámpáján. Magda így is tesz, sőt elmegy egy helybeli asszonyhoz is, akit arra két, hogy meséljen neki Emerencről. Az asszony szavaiból kiderül, hogy Emerencet a nagyapja a Grossmann családhoz adta cselédnek, onnan egy karon ülő gyerekkel tért vissza.
Az írónő saját, árulásig fajuló viszonya Emerenccel sem vált ki a stáblista alatt is a székhez szögező katarzis-élményt. Szabó István Szabó Magda-adaptációja nem ugorja át a gondozott pasaréti kertek repkénnyel futtatott kerítéseit, de olyan nagyon nem is akarja. A Jólét filmzenéje pedig esszenciális Oneohtrix Point Never-produkció lett, pulzáló szintetizátorokkal, gejzírszerűen előtörő zajokkal és obskúrus hangmintákkal. Lopatin elmesélte, hogy elsősorban az a zene inspirálta, amit Stanley Kubrick lánya, Vivien (Abigail Mead néven) írt az édesapja 1987-es Acéllövedék című filmjéhez. "A korszak sok másik filmjével ellentétben a szintetizátorok nem nehezednek rá a játékidő egészére, szó sincs arról, hogy állandóan hallod őket, és én is törekedtem erre a fajta visszafogottságra" - mesélte. Művét több kritikus is a Trent Reznor - Atticus Ross -duó által jegyzett Social Network – A közösségi háló zenéjéhez hasonlította, mondván mindkettő dehumanizálja a főszereplőit azáltal, hogy a zsigeri szinten hús-vér emberek cselekedetei alatt "gépzene" szól, a kettő ellentéte pedig egy teljesen újfajta feszültséget teremt.