A Társasház működésének szabályait, a Társasház egyéni arculatára formálva, a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ajánlatos elkészíteni. Hogyan módosítható az SZMSZ? Közgyűlés döntésével, bármikor! Mit lehet rögzíteni a házirendben? Közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthető az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai. Mi szükséges a tulajdonosok által kezdeményezett közgyűlést összehívásához? A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását. Évente hány alkalommal kell közgyűlést tartani? Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, legkésőbb május 31-ig. A közgyűlésen hozott döntések, hol és milyen formában kerülnek rögzítésre? Dr. Gaiderné dr. Gáspár Éva Ügyvéd honlapja. Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre.
Társasházban lakom... Sok előnnyel jár, ha valaki társasházi lakásban él. Nem kell havat lapátolnia és közösen viselik a lakók a társasházzal kapcsolatos terheket. De sokszor előfordul, hogy a tulajdonosok a beruházások és terhek vállalása kapcsán nincsenek egy állásponton. Mi a helyzet, ha például több lakó úszómedencét szeretne építtetni a közös tulajdonú tetőtérben? Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy amellett, hogy a tulajdonosok lakásai külön tulajdonukat képezik, az osztatlan közös tulajdonban álló részekből meghatározott eszmei hányaddal rendelkeznek. Az eszmei tulajdoni hányad nagysága a tulajdoni lapon is szerepel. Milyen arányú döntés kell a társasházi beruházásokhoz? A közös tulajdonban lévő részeket érintő ügyekben a hatályos Társasházi tv. alapján egyszerű szótöbbséggel hoznak döntést a tulajdonosok, amikor is az őket megillető eszmei tulajdoni hányad arányában rendelkeznek szavazati joggal. Társasház felújítás szavazati arány angolul. A döntés minden tulajdonosra kötelező erejű. Amikor 100%-os szavazati arány szükséges A tulajdonostársak egyhangú döntése szükséges a. rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz.
Mi kell hozzá? 2/3, 4/5, vagy szótöbbség? Mert már olvastam olyat is, hogy mivel 6 lakásos kis társasház, így nem a társasházi törvény, hanem a Ptk. vonatkozik rá, ott viszont teljesen mást olvasok a szavazati arányokról. A bíróság nagyon nincs topon ebben az ügyben, ezt azért már észrevettem. Köszönöm előre is a válaszát! Ingatlanjogi Tanácsadás - Milyen szavazati arány szükséges a társasházi házirend elfogadásához?. József Társasház és lakásszövetkezet A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, a törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdés]. A házirendet a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni [A társasházakról szóló 2003. törvény 26. § (1) bekezdés].
Sajnos ez a helyzet a parkolási engedélyekkel is, amíg az albérlőnek nincs bejelentve, akár ideiglenes lakcímként az ominózus lakás, addig sajnos a parkolási engedélyre sem jogosult. Ha nem jelent be a tulaj, semmit sem tehetünk! Sokaknál az is probléma, hogy a tulajdonos nem hajlandó bejelenteni a bérlőjét, ami számos konfliktus gyökere lehet. Nagy Emil erről azt mondta el, hogy valószínűleg adózni sem adózik a lakó után a tulajdonos, ami ellen sokat sajnos nem tehetünk. Két út van: vagy lenyeljük a békát, vagy bejelentjük az adóhatóság felé a dolgot, ezzel a húzással viszont könnyen összerúghatjuk a port a lakóközösséggel. Így szabadulj meg a közös képviselőtől! - Otthon | Femina. Nagy Emil hozzáteszi, hogy mindenképpen böngésszük át a Szervezeti és Működési Szabályzatot, hogy tisztában legyünk a lakóközösség házirendjével, hogy az esetleges vitákat megelőzzük.
Igényeltek ápolási díjat, de az önkormányzat elutasította hogy csak élettársa, illet eretném megkérdezni mit tehetünk, mivel a nagynéninek az égvilágon senkije nincs az unaöccsein kívűl, ráadásul velük lakik egy házba... Köszönöm válaszát üdv Anikó Anikó5510 2014. 14. 09:56 Tisztelt válaszadó! Kisfiammal, aki 9 éves, ápolásin vagyok. Érdeklődnék, hogy ápolási díj mellett lehet-e idéntől másik (születendő) gyermekre tgyást, gyedet igényelni? A másik kérdésem pedig, hogy amíg én kórházban leszek szülés miatt (vagy más miatt előtte), jár-e az ápolási díj? Köszönettel: Anikó aled 2014. 15:55 Üdvözlök mindenkit! azt szeretném megtudni, hogyha 3 fogyatékos gyerekem van akkor az ápolási díj csak 1 gyerek után jár? Alenor 2014. 16. 08:16 Tisztelt Cím! Azt szeretném kérdezni, hogy az ápolási mellett, lehet négy órában dolgozni? Köszönöm! Kiki13 2014. 22. 20:10 Édesapám ápolásra szorul, Ausztriából kap rokkantnyugdíjat, és Magyarországról is. Édesanyám ápolja, ö Magyarországon kap rokkantnyugdíjat /63000Ft/, jár neki az ápolási díj?
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. május 14-én (238. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4089 […] folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak. Van viszont egyetlen eset, amikor az ápolási díj tovább folyósítható, annak ellenére, hogy egyéb pénzellátást állapítanak meg. A Szoc-tv. 42. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis az ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személya) a Tny-tv. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, b) korhatár előtti ellátásban, c) szolgálati járandóságban, d) balettművészeti életjáradékban, e) átmeneti bányászjáradékban, f) rokkantsági ellátásban vagyg) a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül, továbbá az ápolási díjat az a)-g) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják. Tehát a több mint tíz éve folyósított ápolási díj nem kerül megszüntetésre azért, mert a jogosult részére rokkantsági ellátást állapítanak meg, ebben az esetben a két ellátás együtt is folyósítható ápolási díj összegét a mindenkori költségvetés határozza meg.
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ki jogosult alanyi jogon ápolási díjra? A járási hivatal a jegyes kivételével annak a hozzátartozónak állapítja meg alanyi jogon az ápolási díjat, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak? A közeli hozzátartozók, azaz: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege?
A kiemelt ápolási szükségletet a felnőtt korú ápolt esetében a komplex minősítést – "E" minősítési kategóriába sorolást - tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja. Nem állapítható meg jogosultság az ápolási díjra az alábbi esetekben: a) A súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekre tekintettel jogosultság áll fenn a gyermekek otthongondozási díjára. b) A kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, kivéve a saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági ellátást vagy a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdésén alapuló rehabilitációs ellátást, ha ezek keletkezését megelőző napon súlyosan fogyatékos személy otthoni ápolása, gondozása miatt volt ápolási díjra jogosult vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és ez a jogosultsága a megelőző húsz éven belül (összeszámítva) legalább tíz évig fennállt. c) A kérelmező szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.
d) A kérelmező keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi négy órát meghaladja. e) Az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül. f) Az ápolt személy köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója; Kivétel e) és f) alól - A köznevelési intézményben eltöltött idő a köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg. - Az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg. - A köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást? az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján. A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos igazolásával, mert nem minősítette az ápoltat tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek? Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével, amely szerint az ápolt nem szorul állandó ápolásra, gondozásra?