Gábor Dénes 1971-ben fizikai Nobel díjat kapott a holográfia felfedezéséért. Bár az elmélet jó volt, az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig – a lézer megjelenéséig – nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna. A Nobel-díj átvételekor. forrás: Munkásságára, életére azonban az is jellemző, hogy kiemelkedő szakmai sikerei csúcspontján továbblépett az emberiség világproblémáihoz. A hatvanas évektől kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, és jövője iránti aggodalom kötötte le. Ezt jelzik olyan művei, mint "A jövő feltalálása", "Az érett társadalom", valamint az a munka, amelyet a Római Klub keretében vállalt. Élete végéig foglalkoztatta a hatalmas történelmi kérdés, az emberiség jövőjének feltalálása. Örökségének talán még kevésbé értékelt, de különösen értékes része az a gondolat, hogy a jövő feltalálásának magában kell foglalnia az informatika jövőjének feltalálását, az információ és a kommunikáció globális problémakörét.
Gábor Dénes első műegyetemi tanévét kiváló eredménnyel végezte: a matematikából és mechanikából letett első szigorlaton az 1921. június 24-i jegyzőkönyv tanúsága szerint "kitűnően megfelelt". A következő tanévben megnyerte a gömbi ingát az elméleti mechanika apparátusával tárgyaló pályaművével a Műegyetem Tanács által megítélt 200 koronás szorgalmi díjat. A tehetséges diák a műegyetemi szemeszterek után, 1920-ban már a Berlin-Charlottenburgi Műegyetemre iratkozott be: ennek oka a hazai mérnöki és tudományos lehetőségek származása miatti beszűkülése volt, angol életrajzírója szerint pedig egy katonai behívó is megerősítette a külföldre távozását. Berlinben többek között Albert Einsteinnel, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel, Neumann Jánossal és Polányi Mihállyal is megismerkedett. Németországban doktorált és kutatólaborokban dolgozott. Gábor Dénes – egy rövid magyarországi, a Tungsram kutatólaboratóriumában töltött idő után – 1934-ben véglegesen Angliában telepedett le. Kutatólaboratóriumban dolgozott Rugby-ben, majd az Imperial College professzora lett.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható Gábor Dénes hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel. Nevét főiskola, gimnázium, számítástechnikai emlékverseny, díj, emlékpénz, számos szobor, emléktábla, terem és utca őrzi hazánkban, illetve Londonban. A 72071 Gábor kisbolygó is az ő nevét viseli.
Gábor Dénes az USA-beli CBS laboratóriumban, 1969-ben. Forrás: Getty Images A magyar származású villamosmérnök számtalan találmánya és szabadalma bizonyította zsenialitását. Gábor Dénes munkásságát a tudományos világ 1971-ben Nobel-díjjal ismerte el. A világszerte híres professzort a holográfia atyjaként is szokás emlegetni. Az elektronfizika professzora munkája során foglalkozott még nagy sebességű oszcilloszkóppal, fizikai optikával, sőt a televízióval, de az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Az Imperial College londoni tudományegyetemen külön termet neveztek el róla és a 72071 Gábor kisbolygó is a nevét viseli.
Ezen időszak alatt nagyon jó barátságban volt Szilárd Leóval, amit egy közös szabadalom is bizonyít. Berlini éveinek termékenységét tucatnyi szabadalom jelezte, és a teljeség igénye nélkül említhetünk például olyan találmányt, amit utcai lámpák millióiban alkalmaztak. 1933-ban a német belpolitikai változások miatt jobbnak látta eljönni az országból, amiben közrejátszott zsidó származása is. Hazatért Magyarországra, de nem maradt itthon olyan sokáig, 1934-ben már Angliába Rugbybe települt. Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben a holográfia ötletét. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia alapelve, 1947. forrás: A holográfiával a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes ezt az eljárást holográfiának nevezte el, két görög szóval, amelyek annyit jelentenek, hogy "egész", "teljes" és "írás", "irat".
Gábor Dénes Született Günszberg Dénes 1900. június 5. Budapest, Terézváros Elhunyt 1979. február 9. (78 évesen) London Állampolgársága magyar brit ( – 1927. április 12. ) brit (1946–) [1] Házastársa Marjorie Louise Butler Foglalkozása fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1921) Humboldt Egyetem (–1924) Berlini Műszaki Egyetem (–1927, PhD) Kitüntetései Brit Birodalom Rendjének parancsnoka National Inventors Hall of Fame Young Medal and Prize (1967) Albert A. Michelson Medal (1968) Rumford-érem (1968) IEEE Medal of Honor (1970) fizikai Nobel-díj (1971) [2] [3] Holweck Prize (1971) A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Dénes témájú médiaállományokat. Gábor Dénes ( Dennis Gabor, született Günszberg) ( Budapest, Terézváros, 1900. [4] – London, 1979. ) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Élete [ szerkesztés] A Terézvárosban született, zsidó családban. Édesapja, Günszberg Bernát a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt. )
Később mindhárman az Angol Királyi Akadémia tagjai lettek, nemsokára a brit állampolgárságot is megkapta. A holográfia – a görög holosz (teljes) és gráfia (írás) – gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet tizenhét éves korától izgatta. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, melynek segítségével a tárgyról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A technológia alapjait a hagyományos, szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást azonban csak a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé 1961-ben. A holográfia lényege, hogy – a fényképezéssel ellentétben – a kép nemcsak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is. Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép. A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság - "Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és mellékágai kotrása, műtárgyépítés és –rekonstrukció" projekt II. szakasz Rackeve duna vízállás Olyan kevés a víz a ráckevei Duna-ágban, hogy szivattyúval juttatnak oda vizet | Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság - Zsilipelési üzemrend a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ágon Duna Duna élő (Kiemelt kép: ülöp Dániel Mátyás) Mindez az üzemvízszint állandó szinten tartását is képes biztosítani. A műtárgy amellett, hogy a meglévő, több mint 90 éves Tassi-zsilip vízszintszabályozó és gravitációs vízleeresztő funkcióját átvéve csökkenti annak jelentős terhelését, az egyedileg tervezett szivattyú-turbináknak köszönhetően képes lesz mind a Dunából az RSD-be, mind az RSD-ből a Dunába történő vízátvezetésre. Előbbi a Duna kisvizes időszakában fontos, mikor a Kvassay Vízlépcsőn a tápvíz betáplálásának már fizikai korlátai vannak, míg az utóbbi a dunai magas vízállással egybeeső belvizes üzemnél, amikor az RSD üzemvízszintjét a belvizek fogadása miatt alacsonyan kell tartani, azonban a Duna vízállása miatt a Tassi-zsilipen gravitációs vízleeresztésre már nincs lehetőség.
Olyan kevés a víz a ráckevei Duna-ágban, hogy szivattyúval juttatnak oda vizet | Duna műsor Duna élő Tarthatatlan a helyzet, szivattyúzzák a vizet a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba - Rackeve duna vízállás Mindez az üzemvízszint állandó szinten tartását is képes biztosítani. A műtárgy amellett, hogy a meglévő, több mint 90 éves Tassi-zsilip vízszintszabályozó és gravitációs vízleeresztő funkcióját átvéve csökkenti annak jelentős terhelését, az egyedileg tervezett szivattyú-turbináknak köszönhetően képes lesz mind a Dunából az RSD-be, mind az RSD-ből a Dunába történő vízátvezetésre. Előbbi a Duna kisvizes időszakában fontos, mikor a Kvassay Vízlépcsőn a tápvíz betáplálásának már fizikai korlátai vannak, míg az utóbbi a dunai magas vízállással egybeeső belvizes üzemnél, amikor az RSD üzemvízszintjét a belvizek fogadása miatt alacsonyan kell tartani, azonban a Duna vízállása miatt a Tassi-zsilipen gravitációs vízleeresztésre már nincs lehetőség. Az új Műtárgy a fentieken túl turbina üzeme során történő áramtermeléssel képes lesz anyagilag biztosítani a Kvassay Vízlépcső második szivattyújának üzemmenetét, illetve annak ellenértékét.
Ráckevei-Duna Országok Magyarország Földrajzi adatok Hossz 57, 3 km Forrás Kvassay-zsilip Torkolat Tassi-zsilip é. sz. 47° 27′ 41″, k. h. 19° 04′ 010″ Koordináták: é. 19° 04′ 010″ A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckevei-Duna témájú médiaállományokat. A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba. A ráckevei Duna-ág 57, 3 km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m³. A víz betáplálása a mellékágba a Duna folyamból történik a Kvassay-zsilipen keresztül, évente 550–750 millió m³ mennyiségben. A Duna-ág vízszintjét a vízfolyás végén lévő Tassi-zsilip szabályozza, így a két műtárgy között 10–30 cm vízszintkülönbség adódik, szemben a közel természetes folyású nagy Duna 4–5 méterével. A Duna-ágban a víz sebessége 0, 2–0, 4 km/h, üzemszerű vízpótlás esetében nyáron 1, 5–2, 5 hét alatt, télen 3–5 hét alatt cserélődik ki a mellékág vize.
A mostani írásomat inkább azoknak szánom, akik még nem vagy csak kevés alkalommal horgásztak a Ráckevei-soroksári Dunán (RSD). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy hol vannak szabadon megközelíthető helyek. Ha biciklire pattanunk vagy autóba ülünk vagy csak egyszerűen a gugli térképet követve megyünk végig az RSD-n, akkor szomorúan tapasztalhatjuk, hogy akinek nincs nyaralója vagy lezárt stégje a Duna-parton, annak nem sok esélye van a horgászatra. ő Sajnos ritka a beépítetlen, meghorgászható terület Összeszedtem most azokat a helyeket, amik még szabadon megközelíthetők. Gubacsi hídtól északra Bolgárkertész-öböl vagy Francia-öböl Csőhídi-pálya Gubacsi híd és Csőhíd közti szakasz. Itt hozzá kell tennem, hogy régen ez egy neves versenypálya volt. Egy-egy verseny után a leleményes horgász szépen telefoghatta magát keszegekkel, de akár ponty is befigyelhetett. Manapság már kevesebb a verseny, kocsival behajtani nem lehet és a fogási esélyek is szerényebbek, de még mindig érdemes kilátogatni.
Lehetséges vízitúra kezdő- vagy végpont, bár a hídpillérekkel vigyázni kell. A folyót itt könnyű megközelíteni a csepeli oldalról, kajakok, kenuk vízretevéséhez is megfelelő, bár stég nincsen, bele kell gázolni a Dunába. 54-53 fkm a pesti oldalon régi csónakházak sorakoznak: Hullám, Sirály, Szivárvány, Napsugár. 52. 4 fkm alacsonyan átvezetett gázvezeték a folyó felett 51-49 fkm a Ráckevei-Duna bal oldalán a Molnár-sziget - itt mi mindig a Duna főágában evezünk. 47 fkm nádas sziget kezdődik 46. 1 fkm az M0-ás autóút hídja, három pillérje áll a Dunában, távolról kerüld. Ugyanitt a Czuczor-sziget, és más nádas szigetek kezdődnek. 44. 5 fkm a csepeli HÉV hídja 43. 8 fkm balra kiágazik a Ráckevei-Dunából a Duna-Tisza csatorna. 41 fkm Szigetszentmiklós, egy helyes kis földnyelv nyúlik be a Dunába, rajta játszótér. Egy szűk csatornán lehet ide beevezni, Dunatúrás pihenőhely. Régen személykomp is járt. 40 fkm ha az ember délről evez felfelé, akkor láthatóan kettéválik a Ráckevei-Duna, ez esetben tarts balra 38 fkm közúti híd 35.
Molnár-sziget környéke Csőhíd és Molnár-sziget közti szakasz Molnár-szigettel szemben Molnár-sziget Keleti oldalon Molnár-sziget és M0 közti részen házak és stégek vannak, de van egy csomó eladó ház. Ott lehet próbálkozni, esetleg felhívni a számot, hogy "hahó, itt állok a házuk előtt. Nem lenne gond, ha felmennék a stégükre? " M0 és Taksony Vezér-híd közötti szakasz Keleti oldalon M0 híd és a hév hídja közti szakasz (csak itt sokszor találkoztam motorcsónakosokkal, akik egy szempillantás alatt tüntették el az odacsalogatott keszegbandát) RSD Dunaharasztinál. És gyönyörű feleségem 🙂 Taksony Vezér-híd lába Kiskunlacháza strand (nyáron nem) Taksony Vezér-híd és Árpád híd (Ráckeve) közötti szakasz Kiskunlacháza, strand (nyáron nem) Ráckeve, Tesco mögött Ráckeve, Kovács J. Gyula sétány a Balabán-szigetig. A Balabán-sziget kezdete Árpád híd csónakból nézve (májusban a délkeleti oldal kíméleti terület) A híd lábánál A híd piac felőli része A híd lábánál. Háttérben a piac üresen és a hajómalom.