A 3 leggyakoribb felmondási tévhit A munkaviszony megszüntetése, a felmondás nem egyszerű pillanat sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldaláról. Talán ez lehet az oka, hogy felmondási tévhitekkel is bőven találkozhatunk. Mi a három leggyakoribb felmondási tévhit? Mi a valóság a tévhitekkel szemben? Tényleg igaz, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani? Az egyik legelterjedtebb téves elképzelés, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani. Ez azonban már évek óta nem így van. Bizalomvesztés miatti munkáltatói felmondás :: munkabiztonsag-tuzbiztonsag.hu. Mi hát az igazság? A korábbi Munka Törvénykönyve valóban nem engedte, hogy a munkáltató a táppénzen lévő munkavállalónak felmondjon. Ez azonban 2012-vel megváltozott. Ma már a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerű a felmondás, ám ennek megvannak a maga szabályai. A felmondás a keresőképtelenség ideje alatt is közölhető, de a felmondási idő csak később kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.
Az azonnali hatályú felmondást szintén meg kell indokolni. Az azonnali hatályú felmondás indoklási kötelezettsége alól kivétel: a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, vagy ha a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. A bizalomvesztés, mint a felmondás indoka Minden munkaviszonyban alapvető feltétel, hogy a munkáltató és a munkavállaló között valamilyen szintű bizalom álljon fenn. Arra vonatkozóan, hogy a dolgozó mikor felel meg a munkáltató által belé vetett bizalomnak nem lehet általános meghatározást adni. A bizalom nagyban függ a munkakörtől és a munkaviszony egyéb körülményeitől is. Nyilvánvalóan nem ugyanazt jelenti a munkavállalóba vetett bizalom például egy takarító, egy pénztáros vagy egy gazdasági vezető esetén. A Munka Törvénykönyve nem említi külön a bizalomvesztést, mint a felmondás indokát. Felmondás a munkáltató részéről. Ennek oka, hogy a bizalomvesztés a munkavállaló magatartásával, képességével összefüggő felmondási okok csoportjába tartozik. Amennyiben a munkavállaló olyan magatartást tanúsít a munkaviszony alatt - akár a munkahelyen kívül is - amely a belé vetett munkáltatói bizalom elvesztéséhez vezet, az jogszerűen megalapozhatja a munkáltató felmondását.
Munkavállaló jogai a felmondási idő alatt A felmondási idő a munkaviszony részét képezi, a feleket a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illeti meg ezen időtartam alatt is. Ennek megfelelően a felmondási idő azon részében, amikor a munkavállaló munkát végez, a munkabére megilleti. A felmentési idő tartama alatt – vagyis amikor a munkáltatói felmondás esetén a munkavállalónak nem kell dolgoznia, lásd még alább – a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [ Mt. 70. Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, abban az esetben, ha a felmondás indoka nem a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége [ Mt. 77. § (1) bekezdés a) pont és (5) bekezdés]. A végkielégítésre való jogosultság feltétele a munkaviszony megszűnésének speciális módja mellett az, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában legalább három éve fennálljon [ Mt. § (2) bekezdés]. Munkavállaló kötelezettségei a felmondási idő alatt A felmondási idő tartama alatt a munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat és az Mt.
Az exit-interjú megtartása nem kötelező, a munkaadók maguk dönthetnek róla, kíváncsiak-e a távozó alkalmazottaik véleményére. Az önkéntesség ellenére azonban úgy vélik, érdemes bevezetni a kilépő kollégákkal a szervezett beszélgetéseket, hiszen ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy feltárjanak olyan folyamatokat, amelyek a hétköznapi működés során rejtve maradnak a vezetők és a HR-szakemberek előtt. A beszélgetés során felszínre kerülhetnek olyan tendenciák, amelyek javításával jelentősen növelhető a szervezet hatékonysága és a munkavállalói elégedettség, csökkenthető a fluktuáció. Mindemellett a távozó munkavállaló pozitív véleménye is erősíthető, ami támogatja a vállalat jó hírnevét. Felmérésükből az derült ki, hogy a hazai cégek ritkán tartanak kilépő-beszélgetést, és ha tartanak is, inkább a szellemi munkaköröket betöltőket kérdezik meg a búcsúzás előtt. A felmérés szerint az exit-interjúkat többnyire pozitívan élik meg a munkavállalók. A válaszolók mintegy fele mondta, hogy hasznosnak tartaná, ha a vállalatoknál lehetőség nyílna a távozáskor egy beszélgetésre, ahol mind a két fél elmondhatná tapasztalatait, meglátásait, illetve nyitott lenne rá, hogy meghallgassa a visszajelzéseket is.
Tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia és társaik. Gyakorta halljuk ezeket a szavakat, de vajon mit is jelentenek ezek valójában? Tanulási korlátok ról akkor beszélünk ha a tanulás negatív, akadályozó hatások alá kerül. Ennek fajtái ( és fokozatai) a következők: Tanulási nehézségek Tanulási zavarok Tanulási akadályozottság Tanulási nehézségek: A legenyhébb súlyosságú tanulási korlát. A gyermek nehezen boldogul a tanulással. A tanulás óriási erőfeszítést követel tőle, a feladatok megoldhatatlannak tűnnek. Nem kíséri látványos eredménytelenség, viszonylag jó tanulási eredmények mellett is jelen lehet ez a fajta tanulási korlátozottság. Az alvászavar és típusai. /Eljuthat a gyermek így akár az egyetemi szintig is, de ott már a tanulást kísérő hatalmas stressz miatt akár idegösszeomlás is előfordulhat. / Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha a gyermek funkcióiban tartósan korlátozottá válik. Ide tartozik a diszlexia, diszgráfia, és a diszkalkulia. Diszlexia: Olyan rendellenesség, amikor a gyermek az átlagtól jelentősen eltérve alatta marad a szókép, betű, az olvasási tempó, és a megértés szintjének.
( Balogh, 2006). 7. Másodlagos tünetek: szorongás, kudarcorientált, gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés. 8. Az emlékezet zavarai: nehezen tartják meg gondolataikat, hosszabb utasítások esetén összezavarodnak. Az emlékezeti funkciók nehézsége gátolja az olvasás folyamatát. 9. Tanulási módzserek... by Réka Kovács. A gondolkodás problémái: Felfogóképességük korlátozott, logikai érvelésük, általánosítási, szabályalkotási képességük gyengébb. Ezek a gyerekek passzívabbak, önállótlanabbak, több tanári vezetést igényelnek. A komplex tanulási zavarok olyan speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. A tanulási zavarokat a részképesség kiesések alapján három fő csoportba sorolhatjuk diszlexia (olvasási zavar), diszgráfia (írás zavara), diszkalkulia (számolási zavar). Az egyes csoportokon belül tüneti szinten újabb alcsoportokat különíthetünk el. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon ( Mesterházi, 2001) az alábbiakban határozza meg a diszlexia jellemzőit: "az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség.
Az állatok nem tesznek különbséget, és feltétel nélkül elfogadják az embereket. A probléma kezelésében fontos, hogy a gyerek érezze: semmivel nem kevesebb, mint bárki más. Új nyelv: Az állatokkal való kommunikáció egy másfajta nyelven történik, amit ugyanúgy el kell sajátítani. Ez idő alatt a gyerek megtanul türelmesnek lenni mind az állattal, mind magával szemben. Bizonyos motoros késztetéseit (mint például a túl sok simogatás, vagy gyors mozgások) vissza kell fognia, ez pedig különösen hatékony terápia a hiperaktív gyerekeknél. Új motiváció: A tanulási zavarral küzdő gyerekeknél sokszor előfordul, hogy bizonyos feladatokhoz már hozzá sem kezdenek, mert félnek a kudarctól. Tanulási zavarok fajtái bőrrák képek. Az állatokkal való játékos feladatok segíthetnek ezen, mert általuk új célt talál magának a gyerek a feladat elvégzésére. Lehet, hogy elsőre nehéz megtalálni a kapcsolatot a kutyával való labdázás és a matematikaházi között, de sok olyan terápia van, ami segít harmonizálni az állattal való játékot és az iskolai feladatokat.
Tanulási módzserek... by Réka Kovács