Cseke Lilla Csenge és Bölkény Balázs (Fotó: Juhász Éva) A teátrum színészei nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a premier előadáson közönség és nézői visszajelzés nélkül kell megteremteniük magukban a feloldásra váró belső feszültséget, olyan emberekké kell válniuk, akik töréssel a lelkükben élik meg életük minden pillanatát. Balázs Péter: Sajnos, nincs jó véleményem a pesti Színművészeti Egyetemről. A szereplők hiteles ábrázolása nagyon nagy jelenlétet és színészi tudást, tudatosságot igényel, amit Soltész Bözse, Rancsó Dezső, Cseke Lilla Csenge és Bölkény Balázs kiválóan oldanak meg. A Pesti Magyar Színház Tiszavirág című produkciója erőt ad ebben az embert próbáló időszakban, mert – ha jelenleg még csak a képernyő előtt ülve – a nézőknek lehetőségük van megélniük a maguk drámáját, és ha a stream-előadás után megkönnyebbülve állnak fel a foteljükből, akkor az előadás beteljesítette küldetését. Egy igazi angol humorú, szívbe markoló történetet láthatnak a március 27-i premieren arról, hogy a tragédiák feloldása mindig onnan jön, ahonnan a legkevésbé várnánk. Az előadás 14 éves kortól ajánlott!
Ennek a három embernek a lelke fényévnyi távolságra került egymástól, és újra meg kell tanulniuk, hogyan lehet együtt létezni és vigyázniuk egymásra a veszteség, az elidegenedés és az elszigeteltség érzései között. A mű rendkívül kifinomult humorral ábrázolja a szereplőket, ami a nézőknek is segít a történet feldolgozásában. Pesti Színház Színészei, Madách Színház Társulata. Rancsó Dezső, Soltész Bözse (Fotó: Juhász Éva) A cselekmény Shropshire-ben, egy apró angliai faluban játszódik, ahol mindenki ismeri egymást, a közösségtudat erős, és ahol a magány mindig jelen van, mely ellen Loops, a 25 éves lány és a szülei, Ben és Cat mindenkinél jobban küzdenek. Bizonytalan jövőjű hely, ahol a gazdaságok gyorsan tönkre mennek, ahol a helyi kocsma, mely a lakók fontos társadalmi élettere bezárni készül, és ahol sokaknak kihívást jelent, hogy munkát találjanak vagy az, hogy egyáltalán életcéljuk legyen. Ennek a családnak a közepébe véletlenül ékelődik Harry, aki elkerülhetetlenül hatással lesz az életükre, ugyanis általa válik újból minden pillanat a nagy és nehéz terhek ellenére egy valamilyen formában tovább élhető élet elemévé.
Neki köszönhetően jöhetünk rá arra is, hogy igazán csak a kis dolgok számítanak. A darab a legmélyebb rétegekig megmutatja mindazt a fájdalmat és az abból származó újjáépülést, amit a gyász folyamata a lélekben okoz. A Pesti Magyar Színház Tiszavirág című produkciója fontos vállalás, ugyanis megfigyelhető, hogy a társadalmunkban a halál tabutéma, nem szívesen beszélünk róla, csak úgy, mint az élet negatív történéseiről, a negatív érzelmekről és a betegségekről sem. A boldogság, az egészség, a fiatalság kultuszát éljük, szinte elvárás az állandó mosoly. Pedig az élet nemcsak napfényből áll, helye van az árnyéknak is, az öröm mellett a bánatnak, az egészség mellett a betegségnek, az élet mellett a halálnak. A legtöbben tehetetlennek érzik magukat, amikor környezetükben valakit ilyen veszteség ér. A segíteni akarás és a jó szándék megvan, de mintha az eszközök hiányoznának. A Pest Magyar Színház előadása viszont olyan újfajta szemszögből láttatja ezeket a lelki folyamatokat, amely által mi magunk is közelebb kerülhetünk saját életünk tragédiáinak újraértelmezéséhez.
Ünnepi megemlékezést tart a Magyar Színház és a Pesti Magyar Színiakadémia vezetősége a Nemzeti Stúdió megalapításának 50. jubileuma alkalmából. Zalán János, a Magyar Színház igazgatója – maga is egykori stúdiós – és Benkő Nóra, a jogutód Pesti Magyar Színiakadémia vezetője a Magyar Színházba hívta az egykori tanítványokat – közel négyszázan ünnepelik együtt a jubileumot 2016. június 11-én. Az ünnepségen felavatják az alapító, Bodnár Sándor szobrát, aki a színház egykor legtöbbet foglalkoztatott játékmestere és segédrendezője volt. Ugyancsak leleplezik az egykori tanárok emléktábláját is. A megemlékezésen részt vesz Andorai Péter és Szacsvay László, a Nemzet Színészei, Hámori Ildikó, Bánsági Ildikó, Csákányi Eszter, Lázár Kati és Lukács Sándor Kossuth-díjas művészek. A Nemzeti Stúdió legendás színészképző intézmény volt, amely azzal a céllal jött létre, hogy gyakorlati képzést nyújtson a színpadi szerepléshez. A ma aktív színészek és színházi, televíziós szakemberek 70%-a "megjárta a Stúdiót".