2020. május 24. vasárnap - 11:50 Negyven éve, 1980. május 26-án indult a világűrbe a szovjet Szojuz-36 fedélzetén Farkas Bertalan, az első és eddig egyetlen magyar űrhajós. 1963. június 16. | Az első női űrhajós kilép a kozmoszba. MTI-HÍR Farkas Bertalan 1949. augusztus 2-án a szabolcsi Gyulaházán született, a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. Eredetileg labdarúgónak készült, de miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz. 1967-től a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő, a pápai repülőtéren szolgált. A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok egy-egy képviselője is feljusson a világűrbe. Magyarországra a tervek szerint ötödikként, 1979-ben került volna sor, a jelöltek kiválasztási folyamata 1977 tavaszán, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben kezdődött.
Farkas Bertalan magyar űrhajós a Szojuz-36 fedélzetén, 1980-ban. Forrás: SOVFOTO/UNIVERSAL IMAGES GROUP/GETTY IMAGES Farkas Bertalan 1949. augusztus 2-án a szabolcsi Gyulaházán született, a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. Megkezdődik az újabb magyar űrhajós kiválasztása. Eredetileg labdarúgónak készült, de miután Nyíregyházán megismerkedett a sportrepüléssel, úgy döntött, hogy pilóta lesz. 1967-től a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Műszaki Főiskolán tanult. 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben első osztályú vadászrepülő, a pápai repülőtéren szolgált. A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok egy-egy képviselője is feljusson a világűrbe. Magyarországra a tervek szerint ötödikként, 1979-ben került volna sor, a jelöltek kiválasztási folyamata 1977 tavaszán, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben kezdődött. Űrhajósnak a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett vadászrepülőgép-pilóták jelentkezhettek.
"Ez valóban a legszigorúbb büntetés. De ez benne van a törvényeinkben, és nem kapcsolódik a Donyecki Népköztársaság más államok általi elismerésének további folyamatához. " A brit Aiden Aslint és Shaun Pinnert, valamint a marokkói Brahim Saadount a múlt hónapban ítélték el. Nyugati politikusok az eljárást kirakatpernek minősítették. Harminc éve indult az űrbe az első magyar asztronauta » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A fellebbviteli eljárás jelenleg is folyamatban van. Hozzátartozóik szerint ők olyan katonák, akik szerződésben álltak az ukrán hadsereggel, ezért a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmények védelme alatt állnak. Phenjan lehet a következő elismerő Eddig csak Oroszország és Szíria ismerte el a Donyecki Népköztársaságot függetlennek, de Nyikonorova azt mondta, hogy már az észak-koreai illetékesekkel is tárgyalásokat folytat. A szakadár állam moszkvai nagykövetségének megnyitása visszafogott esemény volt, magas rangú orosz kormányzati személyiségek nem voltak jelen. A nagyszabású ceremóniáról szóló terveket megváltoztatták a kelet-ukrajnai súlyos helyzet miatt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019 decemberi nyilatkozata szerint a következő magyar űrhajós a ISS-re való felküldése 2024-2025-ben lehet reális. (mti)
Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettejüket kiképezték. A tervek szerint 1979-ben kellet volna repülniük, de az első szovjet-bolgár űrrepülést áprilisban technikai hiba miatt meg kellett szakítani, s az a döntés született, hogy amíg nem tisztázzák a probléma okát, a magyar űrhajós és társa nem szállhat fel. A Szojuz-36 – fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal – 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 20 óra 20 perckor) indult útnak, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Első magyar űrhajós. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több magyar kísérlet is szerepelt, így vizsgálták, hogyan képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon fehérje. A Pille sugárdózis-mérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták, és magyar készítésű élelmiszereket is vittek magukkal, kalocsai mintás konzervdobozban.
Valerij Kubaszov parancsnok és Farkas Bertalan kutatóűrhajós 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 20 óra 20 perckor) indult útnak Bajkonurból a Szojuz-36 fedélzetén, Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 27-én kapcsolódott össze a Szaljut-6-tal, ahol az április 10-én a Szaljut-35-tel érkezett Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában több, magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforráskutatási kísérlet és megfigyelés is szerepelt. Vizsgálták, hogyan termelődik az emberi szervezetben az interferon nevű fehérje a súlytalanság állapotában. A Pille sugárdózismérővel már a fedélzeten meg tudták állapítani az űrhajósok sugárterhelését, a Balaton nevű műszerrel a szellemimunka-végző képességüket vizsgálták. Elso magyar urhajos. Felvételeket készítettek különböző természeti objektumokról és jelenségekről. Vittek magukkal magyar készítésű élelmiszereket is, kalocsai mintás konzervdobozban.
A nemzetközi diplomácia szabályainak semmibevételével 1956. november 3-án ezen a helyen, a tököli szovjet főparancsnokságon tartóztatta le a KGB a Maléter Pál vezérőrnagy honvédelmi miniszter által vezetett magyar kormányküldöttséget, amely a szovjet csapatok kivonásáról kívánt tárgyalni. Márványtábla fogadja az érkezőt a tököli repülőtér bejáratánál. Történelmi levegő csapja meg az embert a meglehetősen elhanyagolt, ütött-kopott légibázison, amely ma már a polgári repülést szolgálja. Ide várjuk a nagy idők nagy tanúját, sőt főszereplőjét, Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornokot, az első – és mindmáig egyetlen – magyar űrhajóst, aki 1980. május 26. és június 3. között töltött egy hetet odafönt, a Szaljut–6 űrállomáson. Ahová a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén jutott el Valerij Kubászov társaságában. Az ünnepeltet – az idősebbeknek Berci, a fiatalabbaknak dandártábornok úr – fél tízre várjuk, de hamarosan telefon érkezik. "Dugó van az M0-son, egy kis türelmet kér a dandártábornok úr", kapjuk Rózsavölgyi László főszervezőtől a hírt.