Mindenkinek ajánlható, aki vevő Esterházy sajátos stílusára, illetve az igényes, kortárs magyar szépprózára, és aki még akkor sem lesz ideges, ha ezúttal a szerző kivételesen csúnyán megvezeti. Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat Magvető Kiadó, 2013.
Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten. Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében.
Sántha Józsefnek a Revizor on sikerült összeállítania a cselekményt, akit érdekel, ott elolvashatja ( "Mondják meg nekik... "), noha a kritikus véleményét nehéz lesz kihámoznia. A szétírt Egyszerű történet ben a szövegértés tudatosan nehezített, minden szál szakadozik, minden figura multiplikálódik, ami nem annyira felcsigázó, mint inkább irritáló, a történet élvezete helyett a "szöveg örömét" kiforszírozni kívánó eljárás. Az olvasóknak a betűkhöz, a szavakhoz, a grammatikához való állandó visszatérítése kontraproduktív, nem a nyelvre, hanem az Esterházy-nyelvre hívja fel a figyelmet. Nem hagyja a nyelvet beszélni, ehelyett ő, a minden hájjal megkent író óhajt parádézni. Az akadályoztatott olvasás a sűrű lábjegyzetelésnek is köszönhető: a csillagozás alkalmat ad arra, hogy az E. márkavédjegy legalább félezerszer szerepeljen a lapokon. Esterházy így vágott vissza azokra a számonkérésekre, melyek a jelöletlen idézés technikáját, mások mondatainak és gondolatainak el-, sőt kisajátítását vetették szemére.
"Taníts meg örülni... " Íme, egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta - Esterházy Péter. - E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is.... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 999 Ft Online ár: 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 2 300 Ft 2 185 Ft Törzsvásárlóként: 218 pont 3 990 Ft 3 790 Ft 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 1 690 Ft 1 605 Ft Törzsvásárlóként: 160 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Vizuál 160 éve született a bécsi szecesszió mestere Ezen a napon, 160 éve született a bécsi szecesszió nagy mestere, Gustav Klimt. Az osztrák festőművészt kora lázadójának tartották: szembe ment az árral, szakított az akadémista hagyományokkal és új, modern irányzatot teremtett. Vizuál Szép, szánalmas élet Kellemetlen, frusztráló jelenetek sokaságát kell végignéznünk a Rimini című film során, de megéri, Ulrich Seidl drámája ugyanis megmutatja, hogyan lehet gyönyörködni az emberi esendőségben is. Támogatott mellékleteink Ezt olvasta már? Könyv kritika Egy könyv, ami makacsul ellenáll az olvasónak Szürreális világok bontakoznak ki Szente Anita Blues, libabőr és köntös című kötetében. A szerző első könyvében rövid, ám a legkevésbé sem súlytalan szövegek szerepelnek: kafkai példabeszédek és fantasztikus belső utazások. hír Pilinszky mollban: sosem látott Tandori Dezső-ciklus került elő A 70-es években a magyar lírát megújító író, költő, műfordító hagyatékában fedezték fel a "Korántsem farsangi tőrmellékek" című hat versből álló ciklust, amelynek különlegessége, hogy azokat részben kortársához, Mesterházy Balázshoz írta.
A két nagy ívű vokáció - az Úrra és a meghalt Atyára vonatkozó - nem telik meg valódi megszólító hévvel s hanggal, formális marad, stílusimitáció, vicc, poén, az ima karikatúrája lesz belőle. Az "előversengésben" kitűzött terv, az idős apa "titkos és titokzatos boldogságának" fölkutatása füstbe megy, maga a gondolat is lelappad. "Az okozott fájdalom eltörpül a keletkezett boldogsághoz képest" - ez írmagjában maradt inverzió, mely sajnos imigyen nem szól, hanem elfullad. A regénynek egyszerűen nincs íve, s a menete technikásan erőltetett. Akadtak szépséges (persze ironikusan uralt) tájleírások, töredékesen is frappáns jellemábrázolások, izgalmas pillanat- és zsánerképek, fölvillantak arcok, voltak vidám részletek, találkozhattunk szép archaizmusokkal, ízes szavakkal a nyelvi feredőben, nyilván vannak olvasók, akiknek a humorérzékét bizsergetik a csavaros mondások ("Egy jó kis magyar nyelv. Egy fasza. "), azonban az egész számozott alkotmány beomlik, s az olvasó-bányász bent reked. A talán központi reflexió, mely szerint "mintha a bajok mögött volna egy nagyobb baj", nincs kifejtve, hanem el van vakarva, mint egy szúnyogcsípés.