Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége. Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a gyám; a nevelőszülő; a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül). Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság | Munkaügyi Levelek. A fenti felsorolásból jól látható, hogy ha a gyermeket a vérszerinti édesapa (Y. úr) neveli, mert édesanyja évekkel azelőtt különköltözött, és a hosszú ideje együttélő barátnője a gyermekről anyaként gondoskodik, a barátnő pusztán e minőségében nem jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra. A pótszabadságra való jogosultsággal kapcsolatban gyakori tévedés forrása, hogy a régebben (2012. január 1. előtt) hatályos szabályozás szerint csupán az egyik, mégpedig a szülők döntése alapján gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság.
Apáknak járó pótszabadság Arra tekintettel, hogy a szülést követően az anyának a legnagyobb szüksége van a segítségre, és erősíteni kell az apa és a gyermek közötti kötődést is, az apát gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg. Rugalmasságot biztosító szabály, hogy e két hónapon belül az apa szabadon választhatja meg a kiadás időpontját. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Kedvező rendelkezés, hogy 2013. augusztus 1. Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság enylő. napjától e körben nem érvényesül az arányosságra vonatkozó előírás, azaz az apa a gyermek születése esetén mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. A munkáltató az apát megillető és kifizetett pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal - március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig illetve december 31-éig - nyújthatja be a munkáltató székhelye szerinti megyei igazgatóságnak.