A töltőállomások egyelőre nagyon sok helyen ugyanúgy szénalapú energiahordozókból nyert árammal dolgoznak, így különösebben nem környezettudatosak. Így az is előfordulhat, hogy egy sokat használt elektromos autó környezetszennyezőbb, mint egy ritkábban használt benzines kocsi. Fotó: Flickr/Noya Fields Az, hogy az EV-nk valójában mennyire zöld, jelenleg azon is múlik, hogy hol töltjük: Norvégiában például az elektromos áram 97, 9 százaléka megújuló energiából jön, úgyhogy itt elég biztosak lehetünk abban, hogy környezettudatosak vagyunk, ha elektromos kocsival járunk. Indiában például viszont csak 15 százalék ez az arány, így ha ott töltenénk az autónkat, ugyanúgy "szennyes" forrásokból tennénk, mintha egyszerűen benzines kocsival járnánk. Elektromos autó működése – Alternativ Energia. Itt is szükség van a zöld energia elterjedésére ahhoz, hogy valóban környezetbarát legyen az elektromos járművek működése – enélkül sokat nem segítünk a használatukkal a globális felmelegedés elleni harcban. Kiemelt fotó: Pexels
Jelenleg az elektromos autók akkumulátorai lítiumion-akkumulátorok, annak ellenére, hogy kutatók már kísérleteznek hidrogén üzemanyagcellákkal, amelyek hatékonyabbak és olcsóbbak is lehetnének a mostani változatoknál. A lítiumion-akksik egyáltalán nem helytakarékosak, ahhoz, hogy egy benzines autó hatékonyságának megfelelő elektromos kocsit lehessen készíteni velük, óriási méretűekre lenne szükség. A hibrid kocsik kisebb lítiumion-akkumulátorokkal működnek, de nekik ott van a belsőégésű motor B-tervnek, hogyha az elektromos akksi lemerülne. Az energiatárolás, ahogyan a legtöbb megújuló energiát használó technológiánál, itt is még nagy kérdőjel – ha hosszabb útra akarnánk menni az elektromos kocsinkkal, egyelőre nem lehetnénk biztosak benne, hogy nem merülne le párszáz kilométer után. Az elektromos autók működése | Elektromos autó mánia. 3. És azzal, amiből az akkumulátorok készülnek? Mondhatjuk, hogy az elektromos árammal működő autók a kibocsájtásmentességük miatt zöldek, de akkor nem vennénk figyelembe azt, hogy az akkumulátoraik elkészítéséhez is milyen környezetszennyező módszereket kell bevetni.
A Honda régóta próbálkozik A Hyundai Tucson FCV-jét jelenleg havi 499 dollárért lehet bérelni, de vásárolni is lehet belőle. Hasonló a helyzet a Toyota Miraival, a Honda FCX Clarityt viszont 45 bérbe adott darab után kivonták a piacról - a rendes, sorozatgyártott Honda FCV 2016-ban jön. A BMW hamarosan szintén a piacra lép, de a GM és a többi gyártó is dolgozik a saját megoldásán. Honnan jön a hidrogén? Amennyiben teljesen zöld FCV-t akarunk, akkor a hidrogént is úgy kell előállítani, hogy a folyamat ne legyen szennyező. Ez nem könnyű feladvány, de hidrogén elektrolízisével megoldható. Ennek során az áramot vízen át vezetik, majd hidrogén és oxigén jön létre gázok formájában. A legjobb rendszerek a felhasznált elektromosság 80 százalékát képesek hidrogén formává alakítani, ami nem túl hatékony. Egy másik módszer, hogy a gőzt 700-1000 Celsius-fokra melegítik, majd metánnal vegyítik, hogy hidrogén, szénmonoxid és széndioxid jöjjön létre. Ez a módszer szennyezőbb, de költséghatékonyabb (főleg a hidraulikus rétegrepesztési eljárás során tartalékba vett természetes gázok miatt) - Amerikában a hidrogén 95 százalékát így állítják most elő.
Az 1990-es években pedig elszabadult a pokol: egyre több gyártó jelentette be környezettudatos hibrid vagy teljesen elektromos hajtású járművének fejlesztését, majd megjelenését, piaci forgalomba hozását. A teljesség igénye nélkül – 1996-ban jött a General Motors EV1-ese, 1997-ben a Toyota kezdte árusítani a hibridhajtású Priust, amelyből már a gyártás első évében 18 ezer darabot adtak el. A kiteljesedés kora, 2001- Az új évszázad/évezred első évtizedében a kormányzati és magánszektor is ismét az elektromos hajtás felé fordul. A fejlesztési lendület voltaképpen kitart az előző évtized közepétől egészen jelen korunkig. Olyan ma már jól csengő nevek jelennek meg a piacon, mint a Nissan LEAF és a TESLA. Párizsban 2011-ben pedig elindul a világ legnagyobb elektromosautó-megosztó szolgáltatása – az Autolib –, amely egymaga 3000 jármű tulajdonlását tűzte ki célul. Ugyanakkor a francia kormány sem tétlenkedik, beindítanak egy olyan programot, amelynek keretében az állami gépjárműparkot 50 ezer új elektromos hajtású eszközzel terveznek bővíteni.