Emlékezzünk vissza a saját oktatásunkra egy pillanatra. Hogyan tanultuk meg az ábécét, hogyan tanultunk számolni, vagy épp a bab csíráztatásra biológiaórán. Az alsós oktatás alkalmazza a gamifikációt; a játékos oktatást. Ez azonban eltűnik a felsőbb osztályokban, illetve középiskolákban, és ezzel párhuzamosan veszik el a gyerekekben a lelkesedés a tanulás iránt. A finn-módszer - Invidious. Rengeteget lehet fejlődni, képességeket és stabil nyelvtudást lehet szerezni különböző összetett számítógépes játékokon és oktatási célból létrehozott alkalmazásokon keresztül. Vannak közvetlen eredmények: gondoljunk csak arra, ha valaki angol játékokkal játszik. Ez a gamification megtestesülése – amikor játékosan tanulunk, de valódi, használható tudást szerzünk, például nyelvtudást. A játékos, ha nem is tud angolul, ösztönözve érzi magát, hogy lefordítsa és megtanulja a szavakat, hogy a játék élvezetesebb legyen. Az osztályteremben ugyanez a tudás nem biztos, hogy ennyire élénken megmarad, mivel nincs konkrét azonnali haszna annak, hogy a diák megtanuljon másnapra két oldalnyi szót és a jelentésüket.
A jó eredmények ellenére mégsem versenyistállóként kell elképzelni a finn iskolákat. A kevesebb néha több, a finn diákok kapnak ugyanis a legkevesebb házi feladatot a világon, náluk jellemzően 9-kor kezdődik az iskola és az értékelések célja valóban a visszajelzés, nem a minősítés. Nem pakolnak a diákokra felesleges stresszt és teljesítménykényszert, így egyszerűen több terük van gyereknek lenni. A finn iskolákban megfelelő számú gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust és pszichológust alkalmaznak, így jobban tudnak alkalmazkodni a diákok egyedi igényeihez, és a diákok számára mentorálás, pályaválasztási tanácsadás is elérhető. A pedagógusok megbecsültsége és a munkájukba vetett bizalom a kulcs Míg Finnországban csak minden tizedik jelentkezőt veszik fel tanárképzésre, addig Magyarországon háromból kettőt. Ez jól mutatja a két ország közti különbséget a pedagógus hivatás népszerűségét tekintve. Gamifikáció az oktatásban - Finn minta. Ki kell jelenteni: hazánkban nem vonzó pedagógusnak lenni. A már-már megalázó pedagógus bérekből gyakorlatilag lehetetlen kigazdálkodni egy fővárosi albérletet, egy saját lakást vásárolni pedig végképp hiú ábránd.
Példa: a 2017/18-as tanévben a Sophomore év egyik negyedévének tematikája az étel és az étkezés. Az órák során foglalkozunk többek között az étkezés különböző kultúrákban betöltött szerepével, az emésztés biológiai folyamatával, az élelmiszeripar piacgazdasági összefüggéseivel, valamint a fejlődő világban kialakuló éhínségek geopolitikai okaival. Így a negyedév során az antropológia, a közgazdaságtan, a biológia, a kémia és a nemzetközi kapcsolatok diszciplínájába is betekintést nyernek diákjaink, miközben közérthető módon, az összefüggéseket megismerve fogadják be az új információkat. Ezzel segítjük a diákok kritikus gondolkodásának és problémamegoldási készségének fejlődését. A problémákkal, témákkal abban a formában találkoznak, ahogy azok a való életben felmerülnek, együtt fogalmazzák meg a kérdéseket és keresik a válaszokat azokra. A tudományos oktatás finn csodája Magyarországra jön - Női váltó. Az egyes információelemek megértésén és összeillesztésén keresztül átfogó tudást és gondolkodásmódot építenek. Emellett a pályaorientáció megalapozására helyezzük a hangsúlyt, hiszen a Sophomore évfolyamos (10. osztályos) diákjaink a fakultációválasztás előtt állnak.
Nem csoda, hogy egyre kínzóbb a pedagógushiány, és sokszor éppen a legtehetségesebb pedagógusok hagyják el a pályát. Pedig nem kellenek milliós fizetések, hogy legyen megtartó ereje az iskoláknak: elég ha a pedagógusfizetés megközelíti a diplomás átlagkeresetet. Egy finn középiskolai tanár meg is keresi a diplomás átlagfizetés 97%-át, nálunk azonban mindössze ennek kétharmadát kapják kézhez. De nem csak pénzben lehet kifejezni a megbecsülést: a társadalmi presztízs és a munkakörülmények is sokat számítanak. És talán a legfontosabb a pedagógusok munkájába vetett bizalom és az alkotó munka öröme. Ha nem felesleges adminisztrációval kell tölteni a napot, ha a tananyag oktatásában van valódi szabadság, és van lehetőség innovatív pedagógiai módszerek kipróbálására, ha értelmes továbbképzéseken és alkotói szabadságon frissítheti fel a tudását egy pedagógus, akkor érzi, hogy bíznak benne és fontos amit csinál. A pedagógus hivatást körülvevő pozitív légkört Finnországban sikerült megteremteni, nálunk sajnos nem.
Számukra kiemelten fontos, hogy átfogó képet kapjanak az egyes tudományterületekről és azok kapcsolódási pontjairól. A téma alapú oktatás segítséget nyújt abban, hogy a diákok ne csak az iskolai tantárgyak mentén gondolkodjanak a pályaválasztás kapcsán, hanem interdiszciplináris módon, valódi szakmák és szakterületek megismerésével válasszák ki a nekik tetsző irányt. A tanár szakértői, facilitátori, mentori szerepet tölt be a foglalkozások során, ő adja meg a szakmai hátteret és segíti az órai csapatmunkát. Az órákat a teljes negyedéven keresztül végigkísérő tanár mellett különböző szakterületekről érkező vendégelőadók biztosítják a szakmai hitelességet és sokszínűséget.