Ha a legények megtalálták a lányokat, az udvaron leöntötték őket vízzel, amit a kútból húztak. Utána bementek a szobába, és megvendégelték a legényeket. Bort vagy pálinkát kaptak, a gyerekek pedig pénzt, süteményt és hímes tojást. Húsvét másnapján bált is tartottak a faluban, harmadnapon pedig a lányok locsolták meg a legényeket, de nem házhoz mentek, hanem az utcán járkáltak teli vödrökkel. A húsvét utáni hét az üreshét, amit ezen a héten ültetnek vagy vetnek, az nem fogodzik meg, tehát ezen a héten nem volt szokás veteményezni. Nyitókép: Pozsgai Ákos Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! A harangok Rómába mennek, mi még Krakkóba is | Éva magazin. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Nekem legkedvesebb fiam, Jézus! Mit mívelsz te azon a nagy és szent Zöldcsütörtökön? Legkedvesebb anyám, én azt neked mindjárt megmondom: ama hamis Júdás el fog engem adni harminc ezüstpénzért. Így hangzik népi imádságunk, az Aranymiatyánk nagycsütörtök napjáról szóló részlete. Az alábbi írás e jeles naphoz kapcsolódó katolikus liturgiai hagyományok és népszokások rövid foglalatát kívánja olvasóink elé tárni! A nagycsütörtöki egyházi liturgiában a délelőtt folyamán hagyományosan olajszentelési szentmisét, vagy más néven krizmaszentelési szentmisét tartanak a főpásztorok a papság tagjaival együtt az egyházmegyék székesegyházaiban. A harangok Rómába mennek… - JFMK Biatorbágy. Ekkor szentelik meg a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, mely olivaolaj és balzsam megszentelt keveréke. A szentmisén az evangélium elhangzása után újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit, kifejezve ezáltal közösségét a főpásztorral és az Egyházzal. Az idei esztendőben hazánk számos székesegyházában ezt a szentmisét egy későbbi időpontban vagy csak zárt körben tartják meg.
A nagypénteki igeliturgia 19 órától kezdődik a székesegyházban április 6-án. Vezeti: Balás Béla. A főpásztor mutatja be a húsvéti vigília-szertartást is, április 7-én 20 órától. Balás Béla húsvétvasárnap 10. Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek - Stile di vita. 30-kor a kaposvári székesegyházban mutat be szentmisét, húsvéthétfőn 8. 30-kor és 11 órakor Nagykanizsán celebrál szentmisét. Nagypénteken 15 órától a hívek a keresztutat járhatják végig a Kálvária dombon. Címkék: mise nagycsütörtök, harangok, celeberál, nagyhét, húsvét, kultúra
Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét. Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a kereszténység. E napon a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. Harangok rómába mennek. A katolikus templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak. A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek – mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének nyugalmazott főmunkatársa. A néprajzkutató annak kapcsán, hogy nagypéntek este országszerte szentmiséket, illetve istentiszteleteket tartanak a templomokban, kiemelte: a protestáns hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.
A község ciszterci apátságát 1221-ben a Ják nemzetségbeli István nádor fia, Chepan alapította, ennek emlékét leljük fel a falu elnevezésének második tagjában. A 15. század végén a kegyúri jogokat gyakorló Ellerbach család kihalása után a község Bakócz Tamás esztergomi érsek, az egyetlen, majdnem pápává választott egyházi főméltóságunk birtokába került. Bakócz Tamás Forrás: Fraknói Vilmos A községet Szulejmán szultán és Pargali Ibrahim nagyvezír Kőszeg ostromára vonuló oszmán hadai 1532-ben felégették. A hódoltsági időkben a monostort erődítménnyé alakították át, az apátságot övező egykori vizesárok nyomai még mai is fellelhetők. Az egykori monostor területén majorságot hoztak létre a 18. század közepén Forrás: Wikimedia Commons A monostor 1643-ban a jezsuiták birtokába került, és a szentgotthárdi perjelséghez csatolták. A pornóapáti Árpád-házi Szent Margit templomot a 19. században eklektikus stílusban átépítették. E templom tornyában lakik hazánk legrégebbi harangja Forrás: Wikimedia Commons Az apátsági épületek a 18. század derekára teljesen az enyészeté lettek, és az egykori monostori templom is annyira tönkrement, hogy 1799-ben lebontották.
Az olvasmányok és az evangélium után a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben (a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha a szentmise keretében nincs keresztelés, a közösség akkor is megújítja keresztségi fogadalmait: megvallja hitét Istenben és ellene mond a sátánnak. A vigília ünnepe az eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatásával éri el csúcspontját. A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után végzik. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők bizonyságát adják hitüknek és örömüknek. Hozzászólás Powered by Facebook Comments Next Post A krasznahorkai vár újjáépül csü ápr 17, 2014 A nemzeti örökség részét képező, XIII. századi vár 2012. március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek hanyagsága miatt égett le – jelentették annak idején szlovák hírforrások.
De miért tartják a feltámadási körmenetet szombaton, mikor Jézus harmadnapra támadt fel???? Abban a konok, ateista fejembe nem fér meg ez a két állítás egymás mellett. Hit nélkül élek, pedig nagyon szeretnék hinni. De nem tudok. Nincs olyan tény, indok, mely hívővé tudna változtatni. Mint az előbb felvázolt ellentmondás is. Pedig tisztelem és írigylem a hívőket. Az ő életük egészen más. Talán könnyebb is. Kislány koromban még a hittan oktatását is betiltották, pont akkor, mikor rám került volna a sor. Ismerem a Bibliát, sőt érdekelnek a bibliai történetek. Mindezt a tudást fiatal felnőtt koromban gyűjtöttem be, nagyon sok szépművészeti, irodalmi alkotás érthetetlen ezek ismerete nélkül. Hangaszál blogomban már írtam Boticelli csodálatos festményével, Judit-tal kapcsolatos történetemről. De hiába ismerem ezeket az Ótestamentumi történeteket, olvasgatom az Újtestamentum tanításait, ettől még nem vált hívő belőlem. Egy dolog a műveltség, és egészen más a hit világa. Feltétlen hívő nem válik tudatosan az emberből.