A húsok kedveltsége az elmúlt évek során sem változott, jelenleg is szárnyashúst fogyaszt legszívesebben a válaszadók 94 százaléka. 2007 óta 5 százalékkal növekedett a nem dohányzók száma, az alkohol fogyasztást bevallók aránya csökkenő tendenciát mutat, a rendszeresen sportolók száma nem növekedett. Az ügyfélkapcsolati igazgató felhívta a figyelmet a vadhús fogyasztásának 10 százalékos emelkedésére a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, valamint az ízesített joghurt töretlen népszerűségére, hiszen fogyasztása eddig nem csökkent. Tésztaféléket is gyakrabban fogyasztunk 2007-hez képest. Magyar táplálkozási szokások a világban. Társadalmi "rétegek" étkezési szokásai A tényleges fogyasztói szokások alapján kialakított 8 jellegzetes fogyasztói csoport eltérő étkezési, fogyasztási szokásokat mutat - mutatott rá Steigervald Krisztián Kvalitatív Kutatás csoportvezető. Tájékoztatása szerint a társadalom tetején elhelyezkedő, 4 százalékot kitevő "felső plusz" legfőképpen otthon eszik főleg szárnyashúst, sajtot, fehér kenyeret, gyümölcsöt és zöldséget, s gyakrabban iszik kávét, mint teát.
Mivel az ételkészítés technikájának lehetőségei nagyon is végesek, nem meglepő, hogy a korábban domináns eljárások folytatódtak: gabonafélékből és hüvelyesből egyaránt elsősorban kásaétel készült, a hús elkészítésében uralkodott a főzés a széles néprétegek táplálkozásában. Az erjesztett kenyér sütése a késő középkor újdonsága, egyúttal legjelentősebb ételkészítési újítása a magyar köznépi háztartásban. A kenyér a középkor luxusélelmiszere, a 11. században beléphetett a felső társadalmi rétegek táplálkozásába. A köznépnél a 14. században elterjedtté vált kenyérsütést a 15. században követte nagyünnepre a tészta finomabb változata, a kalács. Magyar táplálkozási szokások kérdőív. A kenyérfogyasztás 15. századi mértéke azonban még jóval alacsonyabb lehetett a kora és későbbi újkorinál. Szabó István (1954; 1969: 227) az 1510-es évekből fennmaradt egyházi tized- és földesúri kilencedjegyzékek alapján mérlegelte a jobbágygazdaságok késő középkori kenyérgabona-fogyasztását. Bács, illetve Borsod, Zemplén és Bereg vármegyékben a jobbágycsaládok nagy többségének a gabonatermésből összesen két-három hektoliter (megközelítőleg 140–210 kg) jutott saját élelmezésére.
A következő menük hozhatók fel példaként: burgonyaleves, zsírban sült galuska zöld salátával bableves, élesztős gombóc babfőzelékkel vagy paradicsommártással burgonyaszelet csipetkével reszelékleves, kelt gombóc párolt káposztával, rántott leves, grízes tészta lekvárral tejleves, palacsinta (sűrű tésztából) lekvárral vagy salátával sonkaleves, főtt sonka bab- vagy burgonyafózelékkel paradicsomleves, mákos tészta burgonyapaprikás füstölt kolbásszal 10. zöldségleves, hagymás burgonya sült sonkával vagy szalonnával. Magyar táplálkozási szokások babonák. Az ünnepi étkezést a tartalmasabb ételek jellemzik. Az ínségesebb idők kivételével a hús és a sütemény nem hiányozhatott az ünnepi asztalról. A vasárnap étrendje tradicionális volt: húsleves, főtt hús mártással és kelt tésztából készült sütemény. A nagyobb ünnepek főétkezése gazdagabb volt és az egyes fogások mindig a következő sorrendben kert ltek az asztalra, húsleves, főtt hús mártással, töltött káposzta, rétes, sült vagy rántott hús, a későbbiekben már aprósütemény is. Ez a sorrend a rétes kivételével ma is érvényes.
Szombathelyi Daniella dietetikus 1, Horváth Zoltánné PhD, főiskolai docens 2 1 Spirit Hotel Thermal Spa, 2 Semmelweis Egyetem Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék Absztrakt A serdülőkorban rögzülő helytelen táplálkozási szokások elhízásra és idült betegségek kialakulására vezethetnek. A hibák kijavításához azonban ismerni kell a helytelen szokásokat. Keresztmetszeti vizsgálatunk célkitűzése a fiatalok egészségét és életmódját befolyásoló táplálkozási szokások és a táplálkozási jellemzők közötti kapcsolat feltérképezése volt. Táplálkozási szokások - Blikk. Felmérésünket anonim, önkitöltős, online kérdőív segítségével végeztük 2014 októbere és 2015 januárja között. Tizenkét megyére kiterjedően 725 középiskolástól érkezett válasz. A középiskolások csaknem egyharmada soha nem reggelizik. A hét közben rendszeresen reggelizők gyakrabban reggeliznek hétvégén is, s nagyobb arányban isznak elegendő folyadékot naponta. A rendszeres reggelizés számos, egészséges táplálkozási szokással jár együtt.