Felújításával új hangsúlyt kapott, így méltó módon tud érvényesülni ebben a különleges dunai környezetben. A teljes külső rekonstrukciója materiális és szakrális síkon is folyt egyaránt. A műemléki felújítás nemcsak a homlokzat 1945 előtti állapotának, egykori épületplasztikai kialakításának teljes helyreállítását jelentette, hanem cél volt a templomnak, mint szakrális "szigetnek" a profán világban elfoglalt helyének a felerősítése. Ezt szolgálta a templom homlokzati színének kiválasztása is: Az acélkéknek "egy" bizonyos árnyalatának a kiválasztása erős üzenetértékkel bírt az építészek részéről: az attribútum nem másé, mint az Erzsébet-apácák égi pártfogójáé, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) kék ruhás alakjáé. A megvalósult kék változik. Napszakonként, évszakonként más és más árnyalatát tárja elénk: a reggeli Mária-kéktől a délutáni acélkékig módosulhat a színhőmérséklete; e kék telítettségét pedig az időjárás is befolyásolja. 9/20 A budai Szent Ferenc Sebei templom 4/20 A templom szentélye a szomszédos kórházzal A rekonstrukció során egy kivételes alkalom nyílt a kortárs gondolat építészeti megfogalmazására: a barokk főoltár felett, a Szentlélek galambja mögött elhelyezkedő oválablak szükséges helyreállítására és újraértelmezésére.
A templomot 1989-től a budapesti német ajkú katolikus hívek lelkészsége is használja. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Vizler Imre: Budapest, Szent Ferenc Sebei templom (Erzsébet apácák temploma). (Hozzáférés: 2021. november 19. ) Tóth Tamás: A Fő utcai Erzsébet-apácák temploma. Műemlékvédelem, 1986, 1. szám, 69–75. oldalak Molnár Ádám: Árpád-házi Szent Erzsébet kék ruhája — A Budai Erzsébet-apácák Szent Ferenc Sebei templomának felújítása. (A restaurálást dokumentáló ismertető) Építészfórum honlap, 2020. október 24. Galéria [ szerkesztés] Főoltár: Szent Ferenc stigmatizációja Szent Anna-oltár, festménye 1829-ből Szent Anna Szent Flórián-oltár, (az oltár 1740, a festmény 1829-ből való) Szószék az evangélistákkal, 1752 Szent Kereszt mellékoltár Pestisszentek oltára, 1742 Pieta Nepomuki Szent János mellékoltár részlete Szent Antal Duna vízszintje 1838. 03. 15-én Oltár-részlet Oltár-részlet Mellékoltár részlet Keresztúti stáció Díszesen faragott padok Az orgona Az orgona játszó-asztala Ferences dombormű a templom külső homlokzatán Kovácsolt vas ablakrács a templom homlokzatán II.
A kortárs ablakszerkezet tervezetében több fontos elemet is célul tűztek ki: az ablaknak reflektálnia kellett magára a Szentlélekre, amelyet a fény nem materiális szinten képes szimbolizálni, miközben az ablak úgy "hozza" a templomtérbe a külvilágot, hogy a fényt játékra "bírja". További fontos szempont volt, hogy ez az új, hozzáadott érték képes legyen egyensúlyban maradni az örökséggel és visszanyúlni az egyetemes történeti alkotások tárába: reflektál a dicsfényre, amely a sugárirányú szerkesztésével egyfajta toposzként van jelen a szakrális képzőművészeti alkotásokon. Ez a prekoncepció, vagyis a szakrális előzmények 21. századi absztrakciója Bokor Gyöngyi és Csizmadia Zsolt iparművészeknek köszönhetően pedig meg is valósult. Sikerült elérniük azt a magas művészi nívót, amit a barokk templom önmagában képvisel, miközben anyaghasználatában egyértelműen mai. Egyúttal mégis történeti: anyagával és készítéstechnikájával reflektál a templom kristálycsilláraira, amelyek azokból a csehországi műhelyekből származnak, ahol Daniel Swarovski később alkotni kezdett a 19. század második felében.
Ezáltal őrizhetjük meg a szellemi és lelki üzenetét. Molnár Ádám 2020. 09. 14. Szerk. : Kovács Dániel