Végül a vár kapitánya megjegyezte: –Ilyen mennyei eledelt még a király sem evett életében. Nem győztek hálálkodni a szakácsoknak, amiért ilyen finom estebédet talál fel számukra. Azok meg csak kuncogtak a kemence mellett, mert nem tudták a nagyurak, ha nincs az öreganyó, akkor most már bizonyára valamennyien a tömlöc priccsét koptatnák. Ha valaki derekasan dolgozik, akkor annak nem az lesz a legnagyobb gondja, hogy olyat egyen, amit még soha. A megfáradt, éhes embernek minden ízlik. Így ért véget a dédesi várban az eszem-iszom, amire a nagyurak életük végéig emlékeztek.
Új!! : Dédesi vár és IV. Béla magyar király · Többet látni » Karczag György (író) Karczag György (Budapest, 1941. március 14. – Budapest, 1978. június 23. ) magyar író. Új!! : Dédesi vár és Karczag György (író) · Többet látni » Mályinka Mályinka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. Új!! : Dédesi vár és Mályinka · Többet látni » Mohácsi csata A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526. Új!! : Dédesi vár és Mohácsi csata · Többet látni » Nagyvisnyó Nagyvisnyó község Heves megye Bélapátfalvai járásában Szilvásváradtól 5 kilométerre. Új!! : Dédesi vár és Nagyvisnyó · Többet látni » Perényi család A Perényi család ősei a XIII. Új!! : Dédesi vár és Perényi család · Többet látni » Perényi Gábor (országbíró) Perényi Gábor (Gábriel) (1532. október 19. – 1567. június 7. vagy 28. ) országbíró, a reformáció elkötelezett híve, számos országos tisztség viselője. Új!! : Dédesi vár és Perényi Gábor (országbíró) · Többet látni » Perényi Péter (koronaőr) Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter aláírása Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Hiába kezük, és derekuk ne szokta ezt a munkát. Ezenkívül meg is éheztek, és alig várták, hogy eljöjjön az estebéd ideje. Olyan éhesek voltak, a farkas. Némelyikük talán még a füvet is megette volna, hogy az éhséget csillapítsa. Nem bánták, mi lesz a vacsora, érezték, a munka után olyan nagy eszem-iszom várja őket a dédesi várban, amilyet a világ még nem látott. Kíváncsian várták, mivel tudják csillapítani étvágyukat? Milyen a finom falatoktól roskadoznak majd az asztalok, amit még nem vettek a szájukba. Már javában este volt, amikor végeztek a munkával. Elfáradva mentek fel a várba. Közben a szakácsok elkészítették a parázson, héjában főtt krumplit, és nagy tálakban ott gőzölgött az asztalon, és mindegyik tányér mellett egy kicsinyke tányérban friss, aranyló libazsír volt. –Mi ez? - kérdezték kíváncsian – Ilyet még soha életünkben nem ettünk. Nem sokat nézelődtek, mert nagyon éhesek voltak. Megették az összes krumplit, sőt még kértek is a szakácsoktól repetát, mert annyira ízlett nekik.
Túramozgalom kiírása: Akik szeretik a természetet, az erdővel borított helyeket, csodálni tudják a mészkőszirtekről, magaslatokról eléjük tárulkozó fenséges panorámát, azoknak ajánlom ezt a túramozgalmat. Aki már meglátogatott egy-egy szirtet őt is hívom, mert érdemes felkeresni újra a Bükk szebbnél szebb vidékeit, melyekről szép, szemet gyönyörködtető táj tárul elénk. A kezdő természetjárók is bátran belefoghatnak, mivel a felkeresendő helyek megközelítése nem igényel komolyabb sziklamászó technikát. A szirtek felkeresése fáradságosnak tűnhet, de a látszat csal, mert ez a fáradtság kellemes fizikai felfrissülés és szellemi kikapcsolódás. Ennek ellenére a 27 szirt bejárása komoly kitartást igényel. A "Bükk szirtjei" jelvényszerző mozgalomban bárki részt vehet. A túramozgalom egyénileg és csoportosan is teljesíthető, útvonal és idő megkötése nélkül. Csoportos teljesítés esetében a jelvényt ugyanúgy mindenki megkapja. Túramozgalom érintő pontjai: Bálvány Buzgó-kő Cserepes-kő "Szép Kilátás" Dédesi vár-hegy Fehér-kő Gerennavár Gulicska Három-kő Hegyes-kő Kemesnye-bérc Kőlyuk-galya Kövesdi-kilátó Látó-kövek Latorvár-hegy Magos-kő Mész-hegyi kaptárkövek Molnár-szikla Nagy-Eged Nyír-kő Ódorvár Odvas-kő Őr-kő Örvény-kő Pes-kő Szeleta-tető Tar-kő Vásárhely-kő További információ források: Túra kiírója: MVSC – Miskolci Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztálya Szakosztály vezető: Csarnai Béla 3529 Miskolc, Szentgyörgy út 31.
Az Éleskővár romja azért bír különösen nagy történeti értékkel, mert a tatárjárás előtti időkben épült kevés kővár egyike. A területet egykoron uraló Miskolcz nemzetségnek tulajdonítják a történészek a vár építését, bár történeti információk nem állnak rendelkezésre róla, mivel első írásos említése 1360-ból való I. Lajos király egy okleveléből, ám 1364-ben, következő említésekor már romvárként említik. A négyzet oldalainak hossza 70x70 méter. Bejárata a déli oldalon található. A helyreállított délkeleti bástyán kívül a falak és bástyák alapjai, helyenként több méter magas szakaszai maradtak fent. Képgaléria [ szerkesztés] Ónod, vár, bástya, kívülről Ónod, vár, bástya, udvarról Források [ szerkesztés] Ónodi vár a Történelmi Magyarország várai c. honlapon Csorba Csaba: Regélő váraink, Helikon, 2005 (2. kiadás) 166-170. o. Dely Károly (szerk. ): Vártúrák kalauza I. kötet, Sport Kiadó, Budapest, 1975 (2. kiadás); 268-268. o. Kovács Eleonóra - Oláh Tamás: Felső-magyarországi várak, kastélyok a hegyalja felkelés idején 2., In: Várak, kastélyok, templomok, 2008/3 33. o. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon.