Május 1., amelyet 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben már javasolta a munkások addig tíz-tizennégy órás munkaidejének nyolcórásra csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, és a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük. Az I. Május 1 unep.fr. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanapot, amit egyes szövetségi államokban törvénybe is foglaltak.
1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök két nappal később összecsaptak, a rendőrök végül tüzet nyitottak, és négy ember esett áldozatul. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői között elvegyülő anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre. Válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze. A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, négyet közülük ki is végeztek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek, s erről 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség kongresszusán kezdeményezés született. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa Párizsban úgy határozott, hogy 1890. Május 1. – ünnep és hagyomány - H Plusz+. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében.
S ZENT K ORONA ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚ S ZENT P ACHOMIUS R EPÜLŐGÉPES FELSZÁLLÁSOKKAL ÚJRA MEGINDULT A MAGYARORSZÁGI MAGASLÉGKÖRI KUTATÁS – 1925 Z SIGMONDY V ILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1821 május 15. S ZENT Z SÓFIA ÉS HÁROM LEÁNYA A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJA N EMZETKÖZI KLÍMA AKCIÓNAP A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJA A Z ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJA M AGYARORSZÁGON C ZIMEG J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1823 H ELL J ÓZSEF K ÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1713 H ELL M IKSA SZÜLETÉSNAPJA – 1720 G ÁLÓCSY Á RPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1864 május - Sziván hónap 6. és 7. napja (május közepe – június) S ÁVUOT május 16. N EPOMUKI S ZENT J ÁNOS A LELKI ELSŐSEGÉLY-SZOLGÁLATOK VILÁGNAPJA C SÁTHY G YÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1772 május 17. A TÁVKÖZLÉS VILÁGNAPJA D SIDA J ENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1907 B ÁRÁNY D EZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1871 O ESTERREICHER M ANES J ÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1759 G ELEJI S ÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1898 május - pünkösd ünnepét követő vasárnap S ZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – " K ICSIPÜNKÖSD" május 18. S ZENT V ENÁNC, FIATAL RÓMAI VÉRTANÚ A JA, JOGI ÜGYEK, ELHÚZÓDÓ POLGÁRI PÖRÖK HAJDANI VÉDŐSZENTJE M ÚZEUMI VILÁGNAP A Z INTERNET VILÁGNAPJA A BUDAI S AS-HEGY SZINTVONALAS TÉRKÉPVÁZLATÁNAK ELKÉSZÍTÉSE – 1843 I D. Május 1. – A nagy henyélés - Veszprém Kukac. B ÓKAY ( B OCK) J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1822 S CHMIDL A DOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1802 V ÁLLAS A NTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1809 május harmadik vasárnapja A MADARAK ÉS FÁK NAPJA május 19.
S ZENT I VÓ, B RETAGNE SZÜLÖTTE A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA S CHODITS L AJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1872 május 20. O RBÁN O TTÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1936 F RANCÉ R EZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1874 S CHWEITZER P ÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1893 május 21. Május 1 ünnep. A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA R AKUSZ G YULA SZÜLETÉSNAPJA – 1896 W INKLER L AJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1863 P ADÁNYI- G ULYÁS J ENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1900 B REUER M ARCELL SZÜLETÉSNAPJA – 1902 F ALLER K ÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1857 május 22. I KREK HAVA A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA O LÁH G YÖRGY – 1927; K ÉMIAI N OBEL-DÍJ: 1994 május - pünkösd utáni tizedik nap Ú RNAPJA – AZ O LTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE május 23. B OLDOG A POR V ILMOS R IPPL- R ÓNAI J ÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA –1861 S TINGL V INCE F ERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1796 május 24. A Z EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA A BUDAPESTI S ZENT R ÓKUS K ÓRHÁZ MEGNYITÁSA – 1798 G ERŐ L ÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1909 május 25. S ZENT O RBÁN A FRIKA NAP május 25-vel kezdődően S ZOLIDARITÁS HETE A SAJÁT KORMÁNYZÁSSAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEN ÉLŐKKEL május 25.
A május az egyik legszebb hónap: rügyeznek a fák, csiripelnek a madarak, a nyár és a sok D-vitamin szinte már az ajtónkon kopogtat. Nem csak ebben rejlik ám szépsége ennek a hónapnak. Számos ünnep és hagyomány is megemlítésre vár. A munka ünnepe – Hogyan kezdődött? Május 1 ünnep magyarországon. Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Nagy Feró már megénekelte, de tudjuk-e vajon, hogy honnan ered ez a szólás és mi köze a munka ünnepéhez? Kevesen gondoltuk volna, de eme szlogen gyökerei egészen a brit ipari forradalomig vissza nyúlnak. Robert Owen gyártulajdonos 1817-ben fogalmazta meg a fenti sorokat, ezzel a 10 és 16 órás munkaidő 8 órára való csökkentését követelve. A tüntetések és a sztrájkok ellenére hamar befellegzett a mozgalomnak, hiszen szabályozás híján a gyárak kihasználták a helyzetet és csak olyan munkaerőt alkalmaztak, akik hajlandóak voltak akár 10 vagy 16 órában is dolgozni. Robert Owen (John Cranch festménye, 1845) 1847-ben végül a gyerekek és a nők munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain.
S ZENT A TANÁZ A MAGYAR SPORT NAPJA D IÓSZEGI V ILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1923 G OLDBERGER L EÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1878 május 3. A SZENTKERESZT MEGTALÁLÁSA A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJA N OPCSA F ERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1877 május - áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnap V ÁRÓVASÁRNAP május 4. S ZENT F LÓRIÁN – A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA U TALÓ: S ZENT M ÓNIKA F ALKA S ÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1766 S TARK L IPÓT SZÜLETÉSNAPJA – 1866 Z ECHMEISTER L ÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1889 május 5. S ZENT G OTTHÁRD E URÓPA NAP A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT R ADNÓTI M IKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1909 L ÁZÁR E RVIN SZÜLETÉSNAPJA – 1936 B ALASSA J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1814 M ELCZER T IBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1879 K LEIN G YULA SZÜLETÉSNAPJA – 1844 május 6. Beltane, Életfa ünnep - Május 1. - FLORASENSE. O LAJBAN FŐTT S ZENT J ÁNOS A JÁSZOK NAPJA S ZKALNITZKY A NTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1836 S ZABLIK I STVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1746 május 7. B OLDOG G IZELLA U TALÓ: S ZENT S ZANISZLÓ B ERZSENYI D ÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1776 V AJDA J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1827 A F ÖLDTANI I NTÉZET ÉS M ÚZEUM ÉPÜLETÉNEK MEGNYITÁSA B UDAPESTEN – 1900 A Z ÚJJÁÉPÍTETT F ERIHEGYI REPÜLŐTÉR FELAVATÁSA B UDAPESTEN – 1950 P ACKH J ÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1796 május eleje A Z ASZTMA VILÁGNAPJA május 8.