Törzsképzés A képzés célja olyan elméletileg és gyakorlatilag egyaránt felkészült munkaerőpiac-képes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, a kommunikáció és a média fontosabb színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények működtetésére, illetőleg működésük értékelő elemzésére. A képzés specializációi keretében ipari partnereink vezetésével a megismert elméleti anyag gyakorlati alkalmazását sajátítják el a hallgatók. A képzés gyakorlati partnerei helyi és országos televíziók és rádiók, kommunikációs és kreatív ügynökségek, helyi és országos nyomtatott és online sajtóorgánumok. Humán kommunikációkutatás A humán kommunikációkutatás specializáció az azt választó hallgatók számára az elméleti alapozó és szakmai alapozó tárgyak, valamint a humán orientáció tárgyait követően kezd diszciplinárisan kirajzolódni. Ez a specializáció elsősorban olyan interperszonális helyzetek megfigyelésébe és értelmező elemzésébe vezeti be a hallgatókat, melyek a hétköznapi jelhasználatban és nyelvhasználatban jönnek létre.
Az elhelyezkedésben sokaknak segített a szakmai gyakorlaton szerzett kapcsolat és tapasztalat. Korábbi hallgatóink a média- és kommunikációs szféra sokféle területre eljutottak. Egy részük az országos médiában helyezkedett el újságíróként, riporterként, szerkesztőként, vannak közöttük, akiknek nap mint nap látjuk az arcát a képernyőn, és vannak, akik talán kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos és felelősségteljes háttérmunkát végeznek. Mások civil és állami szervek sajtóosztályán kaptak állást, és vannak, akik kapcsolattartóként dolgoznak nemzetközi cégek marketingosztályain. Sokan választották a továbbtanulást, közülük többen is tekintélyes nyugat-európai és amerikai egyetemeken folytattak vagy folytatnak posztgraduális tanulmányokat. Továbblépési lehetőségek az ELTE BTK mesterképzésének keretében: Egyenes ágon, azaz különbözeti tanulmányok nélkül: alkalmazott nyelvészet fordító és tolmács, kommunikáció-és médiatudomány, kulturális örökség tanulmányok Karrierlehetőségek: Jellemző munkahelyek: az írott és elektronikus média intézményei, önkormányzatok, civil szervezetek, költségvetési intézmények, vállalkozások Jellemző munkakörök: újságíró, kommunikációs referens, sajtómunkatárs, PR asszisztens, kiadói munkatárs, kutató, sajtószóvivő, projektadminisztrátor, rendezvényszervező
1 Az open access publikálás elõnyei és hátrányai bölcsészettudományos területen Médiakutató 2016 tavasz 97-112 o. Letöltés (PDF) 2015 tél Gálik Mihály: Gálik Mihály: Hozzászólás a kommunikáció- és médiatudomány magyarországi helyzetéről folyó vitához A Médiakutató 2015. tavaszi számában "Rendhagyó szerkesztői jegyzet"-et közöltünk azzal a szándékkal, hogy vitát indítsunk a kommunikáció- és médiatudomány magyarországi helyzetéről. Szíjártó Zsolt (2015. nyár) és Hamp Gábor (2015. ősz) hozzászólása után most Gálik Mihály írását közöljük. Hozzászólás a kommunikáció- és médiatudomány magyarországi helyzetéről folyó vitához Médiakutató 2015 tél 95-97 o. Letöltés (PDF) 2015 ősz Hamp Gábor: Hamp Gábor: Pillanatkép – 1986 "Van-e bármi is az életben, amelynek olyan hatalma van felettünk, hogy apránként elfeledteti velünk mindazt, ami jó? [... ] Ha van ilyen, akkor keresnünk kell az ellenszerét. " Pillanatkép – 1986 Médiakutató 2015 ősz 7-20 o. Letöltés (PDF) 2015 nyár Szíjártó Zsolt: Szíjártó Zsolt: A kommunikáció- és médiatudomány helyzetéről A Médiakutató 2015.
Küldetésünk a Kommunikáció- és médiatudomány BA szak további színvonalas gondozása, a kommunikáció- és médiatudomány diszciplináris területeinek minél széleskörűbb feldolgozása, valamint jelenlegi és végzett hallgatóink, illetve a megújuló oktatás igényeinek figyelembe vételével a folyamatos fejlesztés megvalósítása. A tantervi programban a felsőoktatási képzési követelményeknek megfelelően társadalomtudományi, közgazdasági diszciplínák, vezetési- és szervezési, valamint marketing szaktárgyak szerepelnek. Mellettük jelen vannak a nemzetközi politikával foglalkozó, a humán műveltségi területekhez kapcsolódó művészeti, filozófiai, kultúrtörténeti, kommunikációelméleti, pszichológiai, interkulturális és médiaismereteket közvetítő tárgyak is, amelyeket magasan képzett, tudományos fokozattal rendelkező oktatók tanítanak. Hamarosan indítjuk a Kommunikáció- és médiatudomány MA-t is, ugyanakkor a kar további mesterszak-kínálatából is lehet választani nappali és levelező tagozaton egyaránt. Ha bővebb információt szeretnél, kérjük, látogass el a kar honlapjára!
Elérhetőségek keresése Dokumentumok keresése Keresés a tantárgyak között Keresés a címkék között A dokumentumkereséshez kérjük jelölje be a megfelelő jelölődobozt.
2016 tavasz Vásárhelyi Mária: Vásárhelyi Mária: Média- és közvélemény-kutatás a Kádár-korszakban A Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK) 1969. július 1-én alakult meg. Nem volt véletlen, hogy éppen ebben az évben alapították az intézményt, mivel 1968 nemcsak a nyugat-európai demokráciák, hanem a kádárizmus történetében is fordulópont volt. Ekkor indult el az Új Gazdasági Mechanizmus, amely a hatvanas évek első felében lezajlott konszolidáció után új gazdasági és politikai pályára kívánta állítani az országot. Ekkor kezdte bontogatni szárnyait a "legvidámabb barakk" politikája, az a modernizációs kísérlet, amely az államszocialista diktatúra racionálisabban működő, az emberek számára élhetőbb műfajával kísérletezett. Az 1968-ban bevezetett Új Gazdasági Mechanizmus, amely a gazdaságirányítás decentralizálását, a vállalati önállóság növekedését, a bérek és a teljesítmények szorosabb összekapcsolását, a mezőgazdaságban a háztáji gazdálkodás és a piacra termelés beindítását jelentette, elkerülhetetlenül együtt járt a politikai élet bizonyos fokú liberalizálódásával is.