Ha 2017-ben vállalkozás alapításán gondolkodunk, mindenképp érdemes utána néznünk az egyéni vállalkozásnak. Ez a vállalkozási forma az elmúlt években kissé kikopott a tudatból, sokan lecserélték, vagy alapítottak mellé társas vállalkozást is. Az adózási környezet azonban annyira megváltozott, hogy most fordított helyzetben találtuk magunkat és társas vállalkozásunk mellé alapítunk egyéni vállalkozást – vagy éppen újra indítjuk azt. Nézzük mi vár ránk egyéni vállalkozóként: Hol, hogyan tudok egyéni vállalkozást alapítani? Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás alapítása? Mennyi időbe telik a létrehozása? Egyéb tudnivalók Milyen tevékenységet végezhetek egyéni vállalkozásban? Mi a teendő adatváltozás esetén? Egyéni vállalkozás szüneteltetése Hogyan adózik az egyéni vállalkozó? Egyéb bejelentkezések egyéni vállalkozás alapításakor Egyéni vállalkozást indíthatunk személyesen az ország bármely okmányirodájában, vagy otthonról, elektronikusan a Webes Ügysegéd alkalmazásával. A személyes ügyintézéshez személyazonosításra alkalmas, érvényes okmányra van szükségünk, illetve ha meghatalmazottként járunk el, akkor az eredeti meghatalmazásra.
A betéti társaság alapítása kicsit drágább – pár tízezer forinttal - mint az egyéni vállalkozásé, de nem annyira, mint egy kft. alapítása. Ha hosszabb távra tekintünk, amelyben az alapítási költségek nem meghatározóak, akkor az ajánlott választási sorrend a lehetséges cégformák között a következő lehet: 1. korlátolt felelősségű társaság 2. egyéni vállalkozó. Ha lehet, ha megtehetjük, akkor ne egyéni vállalkozást, hanem korlátolt felelősségű társaságot alapítsunk, ezzel hosszabb távra garantált a biztonságos működés szervezeti feltétele, biztonsággal elkülönül a magánvagyon és a vállalkozói vagyon, a gazdasági tevékenység eredményének pedig a némileg magasabb rezsiköltségeket (jellemzően könyvelési díj) amúgy is fedeznie kell. Szerző: Dr. Szabó Tibor Ügyvéd, adószakértő, szakterülete az adó, gazdasági jog és a gazdasági büntetőjog. Az ország legjobb adójogászainak egyike. Az üzlet és a jog kérdéseivel nem csak a gyakorlatban foglalkozik, több sikerkönyv szerzője is: Vagyongyarapodás és adóellenőrzés.
Erre a kérdésre egy példán levezetve külön is kitérünk. A törvény tartalmaz e kérdésben kedvezményt – három éves részletfizetést – ezt is be lehet vonni a mérlegelésbe. -Az egyéni cég átkerül a számviteli törvény hatálya alá, ahol a bevételt már nem a kifizetéskor, hanem a kiszámlázásakor kell elszámolni, azaz a meg nem fizetett számla után is kell fizetni a társasági adót. Tehát az általános adózási pozíció ilyen szempontból romlik. -A számviteli törvény hatálya alatt az egyéni cég pénzkezelési szabályzatot köteles készíteni, amelyben rendelkeznie kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről is, amely nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Ezen pénzkezelési szabályok megsértése esetén az adóhatóság az egyéni céget 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja (Art. 172. §/1/ e. /). Az egyéni vállalkozóra nem vonatkozik a Számviteli törvény, így nincs kötelezettsége pénzkezelési szabályzat készítésére sem, így annak megsértése miatt sem szankcionálható.
Az alapítás ingyenes, a tevékenység gyakorlása felfüggeszthető, megszüntetése viszonylag alacsony költséggel jár, ellentétben a gazdasági társaságokkal. Ugyanakkor számításba kell vennünk azt is, hogy egyéni vállalkozóként korlátlan a felelősségünk, azaz a teljes magánvagyonunkkal felelünk tartozásainkért: az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek az egyéni vállalkozót illetik és terhelik. Fontos szabály – amely épp az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségéből következik – hogy egy természetes személynek egyidejűleg egyetlen egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn. Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló törvény taxatíve felsorolja, hogy ki lehet, és ki nem lehet egyéni vállalkozó. Lényegében egyéni vállalkozói tevékenységet folytathat a magyar vagy EU-s állampolgár, továbbá az, aki jogszerűen Magyarországon tartózkodik, nagykorú és cselekvőképes, büntetlen előéletű és egyéni cégben vagy gazdasági társaságban nem korlátlanul felelős tag.
• Adózási kérdések eldöntése, melyhez célszerű adótanácsadó vagy adószakértő, vagy könyvelő segítségét igénybe venni, ugyanis a megfelelő adózási forma kiválasztása nagyban befolyásolhatja a vállalkozás működését. • Cashflow-, üzleti terv készítés. Alapítás: • A tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kezdeményezhető. A Webes Ügysegéd szolgáltatásai Ügyfélkapu-regisztrációval, vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval, vagy eSzemélyi okmánnyal érhetőek el. A Webes Ügysegéd a következő linken érhető el: Fontos, hogy a bejelentést követően kezdhető meg a tevékenység, azaz azon napon, amikor a vállalkozás bekerül az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásába. • A bejelentés díj- és illetékmentes. Tevékenység indításának további feltételei: • adószám - adószámot az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejelentkezés után kapunk, melyet a NAV haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszerén keresztül megállapítja és a Webes Ügysegéden keresztül elküldi, vagy személyesen átadja a bejelentő részére.