Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Álláskeresési támogatások - Adó Online. Magyarországon tehát az Flt. határozza meg, hogy ki és milyen feltételek mellett jogosult álláskeresési járadékra (a továbbiakban: járadék), nyugdíj előtti álláskeresési segélyre (a továbbiakban: segély) és költségtérítésre. Tekintettel arra, hogy elsősorban az álláskeresők újbóli munkaerő-piaci elhelyezése a legfontosabb cél (aktív foglalkoztatáspolitika), a járadék, a segély és a költségtérítés megállapítása előtt minden esetben vizsgálni kell, hogy a munkaügyi szervezet tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani, illetve aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása eredményre vezethet-e az álláskereső tekintetében. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült.
több munkáltatónál munkaviszony, vagy munkaviszony mellett vállalkozói jogviszony), úgy a járadék összegét az összes tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani. Ha az álláskereső nem rendelkezik négy naptári negyedévi járulékalappal, úgy az ellátás alapja az a járulékalap, amit ténylegesen megszerzett. Tényleges járulékalap hiányában a járadék megállapításának alapja a hatályos minimálbér 130%-a (2020-ban: 161. 000 Ft * 130% = 209. 300 Ft). Jogosultsági idő Az álláskeresési ellátás folyósításának idejét a jogosultsági idő alapulvételével kell meghatározni. Jogosultsági időnek az minősül, amit a magánszemély az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban töltött, egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet végzett, feltéve, hogy ezen időszakok alatt a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, ide nem értve azt az időszak, amikor álláskeresési ellátásban vagy vállalkozói járadékban részesült.