Korai olajképein felsejlenek a megpróbáltatások nyomai. Kiállítás - A Garamtól a Dráváig - Szűcs László festőművész kiállítása - Museum.hu. A megviselt arcok, zord házak, udvarok, utcarészletek és a továbbgondolásra késztető, Minden háború győztese című kép beszélnek erről az időszakról. Szűcs László festőművész 1935-ben született Zselízen. Tanulmányait a Pozsonyi Iparművészeti Középiskola reklámgrafika tagozatán, majd Brünnben, a Tanárképző Főiskola képzőművészeti szakán folytatta. Nyugdíjazásáig reklámtervezőként dolgozott Nyitrán és Léván – írták a tájékoztatóban.
A német kurátor 2020-ban Preparing for Darkness – A New Movement in Contemporary Painting (Sötétségre várva – Új irányzat a kortárs festészetben) címmel egy kötetben is bemutatta projektjét. A címadó mű "kultikusan ikonszerű", olyan, mint egy "késő középkori táblakép" – írta Földényi F. Szűcs és Társa Művészrestaurátor Kft. |. László Szűcs Attila festményéről, amely három katonát és egy föléjük tornyosuló sötét, nagy fekete négyzetet ábrázol ködös, opálos fényben. "A fekete négyzet úgy emelkedik a magasba, akár egy templomi zászló, de ez nem Isten dicsőségét hirdeti, hanem ellenkezőleg, a hiányát. Ám ha nincsen Isten, akkor nincsen fény sem, csak sötétség" – emelte ki a művész honlapján is olvasható elemzésében a Széchenyi-díjas esztéta, irodalomtörténész, műkritikus és műfordító, aki A melankólia dicsérete című munkájával 2020-ban elnyerte a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi díját, a Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért nevű elismerést. Uwe Goldenstein szerint Szűcs Attila festménye arra készteti a nézőt, hogy elgondolkodjon a végzet fogalmán, lehetséges megnyilvánulásain és elágazásain.
Újabb tárlaton mutatkozik be április 13-tól Berlinben a melankólia fogalmával dolgozó kortárs festészeti irányzat, amelynek címadója Szűcs Attila Sötétségre várva című 2014-es alkotása. A Preparing For Darkness című tárlatsorozat a Collegium Hungaricum Berlinben folytatódik, Uwe Goldenstein (Selected Artists) rendezésében. Az első kiállítást még 2018-ban tartották a Kühlhaus kulturális központban, öt emeleten, ötezer négyzetméteren, és a nagy siker nyomán még abban az évben sor került a másodikra, amelyet a város legrangosabb nemzetközi képzőművészeti fesztiváljára, a Berlin Art Weekre időzítettek. A melankólia sokáig fontos téma volt a képzőművészetben, a kilencvenes évektől viszont kikopott a galériákból, amire a világ átalakulása, az idő felgyorsulása szolgálhat magyarázatul. "Egyszerre rohanónak és melankolikusnak lenni nem nagyon lehet" – nyilatkozott Uwe Goldenstein, a tárlat kurátora a Selected Artists galéria alapítója még 2018-ban az ArtDependence című magazinnak, amelyben kiemelte: a Kühlhausban rendezett kiállítás fogadtatása alapján úgy tűnik, hogy a művészvilág ismét több melankóliára vágyik.
Több mint 130 önálló kiállítása volt, művei nemcsak itthon, hanem Párizstól Washingtonon át, Rómán, Londonon és Bécsen keresztül a világ több nagyvárosában voltak kiállítva. A kortárs alkotó a honlapunknak adott interjúban elmondta: a kiállítás lényege a kiállított anyag egységessége, mely megmutatkozhat akár az anyagok használatában, a képek méretében, a motívumok hasonlóságában. – Minden kiállítás egyben találkozás is: a művészek a művészekkel, az alkotók a közönséggel találkozhatnak egy-egy ilyen jeles alkalomkor – mondta Kozma József, az önkormányzat kulturális, oktatási, idegenforgalmi és ifjúsági bizottságának elnöke, majd hozzá tette, Szeged mindig igyekezett kiváló lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy a művészek bemutathassák munkáikat. Itt alkotók és művészetpártolók együtt szívhatják be ennek a szabad városnak a levegőjét. A kiállítást megnyitó művészetettörténész, Nátyi Róbert szerint az idei tárlat fő ereje a sokszínűség. A szegedi képzőművészeti seregszemle most is minden stílusirányzatot befogadott.