Az öröklési illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, 35 millió forint feletti rész után pedig 40 százalék. Amennyiben apósa takarékbetét formájában örökölte a pénzt, akkor az örökölt takarékbetét után öröklési illetékmentesség illeti vagyis nem kell illetéket fizetni. Készpénz utáni öröklési dij / adó – Jogi Fórum. Ugyanez a helyzet, ha lakossági bankszámlán elhelyezett pénzösszegről van szó. Illetékmentesen akkor szerezheti meg felesége az édesapjától a pénzt, ha takarékbetét formájában kapja azt ajándékba vagy lakossági bankszámlájáról utalja apósa a lányának a bankszámlájára. További kérdés-válaszokért kattintson ide!
(3) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét. (4) A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. Öröklési illeték készpénz után járó. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt. (5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: lakás) után megállapított illetékalapot kell csökkenteni.
Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Öröklési illeték készpénz után oltás. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. (2c) Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni. (2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti.