Egyelemű földrajzi nevek: Európa, Szahara, Duna, Belgium, Mátra, Balaton, Több elemből álló egybeírt földrajzi nevek: Békás megyer, Ferenc város, Balaton almádi, Mező föld, Tiszán túl, Fok város, Kötőjellel írt földrajzi nevek: Velencei tó, Dunántúli középhegység, Csepel sziget, Holt Tisza, Magas Tátra, Új Zéland, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
12 95. ellenére nem írjuk egybe.
A Windowsban az Alt+0150 (a numerikus billentyűzeten) billentyűkombinációval hívhatjuk elő. Végső soron – ha egyéb módon nem tudjuk előállítani a megfelelő karaktert – a hagyományos írógépelésből megöröklött módon, két egymást követő kötőjellel (--) helyettesíthetjük.
1., Személynevek: a hagyomány szerint kell írni. Ha azt szeretnénk leírni, hogy egy mű például adys, akkor kis kezdőbetűvel kell írni. 2., Állatnév 3., Intézménynév: az intézmények minden tagját nagy kezdőbetűvel kell írni, kivéve a kötőszót. : Szent Korona Általános Iskola, 602. Számú Szakmunkásképző Intézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. Mozaikszavak betűi közé nem írunk pontot, kötőjellel írjuk hozzá a ragot. : MALÉV, BKV -nál. 4., Cím: minden műalkotás címénél csak az első kezdőbetű nagy. : Egri csillagok. A földrajzi nevek helyesírása by Király Noémi. Újságok, folyóiratok, magazinok nevének minden tagja nagybetű, kivéve a kötőszót. Olvasónk felvetése jogos, hiszen az első mozgószabály így szól: Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul, az első kötőjelet kihagyjuk, vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatban egybeírjuk [... ] Ákos bizonyára arra gondol, hogy a Csendes-óceán kötőjellel írandó, de az álatal megadott formában ez hiányzik. Ha az ilyen esetekben alkalmazzuk az első mozgószabályt, akkor viszont semmiképpen nem lehet helyes a Keleti-Csendesóceáni-hátság, hiszen ha a Csendes-óceáni hoz hozzárakjuk a hátság ot, akkor Csendesócáni-hátság lesz az eredmény, ha viszont ehhez még a Keleti t is hozzátesszük, akkor megint alkalmaznunk kell az első mozgószabályt, így Keleti-Csendesóceánihátság lesz az eredmény.
Itt is között névutós szerkezetről van szó lényegében. Például: angol–német mérkőzés ('angolok és németek közti mérkőzés'). Máskor nem tól–ig, hanem egyszerű ÉS kapcsolatot fejeznek ki: angol–francia szak ('angol és francia szak'). Ez utóbbiból kiindulva nemcsak a nyelvszakok párosítását, hanem bármilyen szakpárt nagykötőjellel írunk: biológia–kémia szak, ének-zene–könyvtár szak. Ha két szó kapcsolata valamettől valameddig viszonyt érzékeltet (és ezt a viszonyt nem raggal fejezzük ki): 1995–2003 ('1995-től 2003-ig'), 35–40. oldal ('a 35. -től a 40. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás. oldalig'). A kétféle kötőjel közti különbséget a következő példa is jól szemlélteti: ha a recept 2-4 kanál cukrot ír, az nem pontos intervallumot jelöl, hanem csak körülbelüli számokat, így tehetünk 1, de akár 5 kanál cukrot is. Ha viszont 2–4 kanál cukorról esik szó, az azt jelenti, hogy legalább 2, legfeljebb 4 kanálról beszélhetünk. Ha a használatot illetően tisztán látunk, már csak az a kérdéses, hol található meg a számítógép billentyűzetén a nagykötőjel.