Tárgyalást ezért nem is folytattak, hiszen ő a szolgálóktól eltérően, kínvallatás hiányában nem vallott volna be olyan bűnöket, amelyeket nem követett el. A konstruált bizonyítékok nem bizonyultak elegendőnek, így a bíróság elé állítás elmaradt. Boszorkány helyett gyógyító? De mit is követett el Báthory Erzsébet, amiért Thurzó nádor befalaztatta? A csejtei udvarban több lány holtestét találták eltemetve, amelyeken sérülések voltak. Ez indította vizsgálatra a nádort. Szádeczky-Kardoss Irma kutató azonban az általa átvizsgált dokumentumok alapján úgy látja, hogy Báthory Erzsébet udvarában valójában nem bűnös, hanem gyógyító tevékenység folyt. A főuraknak, nemeseknek korabeli szokás szerint kötelezettsége volt az udvarnép gyógyítása, orvos alkalmazására, gyógyszerek beszerzésére is van adat az ügyben. Báthory Zsófia – Wikipédia. Szádeczky-Kardoss Irma számtalan gyógyítási technikát sorol fel, amelyeket a tanúvallatási jegyzőkönyvekből rekonstruált. Szerinte a? kéz megégetése", a? csalánnal verés", a? hideg fürdőbe ültetés", vagy éppen a kivéreztetéssé túlzott érvágás korabeli gyógymód is lehetett.
A törökverő, rendkívül bátor és rendkívül kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik "fekete bégként" emlegették. Ura gyakran és sokáig volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért lehetett később a legendák titokzatos hőse. Házsságukból öt gyermek született, közülük kettő fiatalon meghalt, és Nádasdy 1604-es Bukarest melleti meggyilkolása után özvegyen maradt. Báthory Erzsébetről már férje életében is furcsa mendemondák terjengtek, ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott, szolgálókat kínzott. Férje halála után állítólag az öregedéstől félve még durvább praktikákhoz folyamodott. Báthory erzsébet halála elemzés. A legenda szerint amikor megütött egy haját fésülés közben megrántó lányt, annak vére a kezére fröccsent, és úgy érezte, bőre szebb lett, s azt hitte, megtalálta az örök fiatalság titkát. A lányt megölte, megfürdött vérében, s ekként azt is igazolva látta, hogy e célra a szüzek vére a legalkalmasabb. Ettől kezdve nem volt megállás: birtokán összefogdostatta a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá, megkorbácsolt, megcsonkított, majd lábuknál fogva felakasztott és vérüket vette.
Számos legenda él Báthory Erzsébetről © Báthory Erzsébetről már férje életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz, megözvegyülése után pedig még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra. A legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében. Hamarosan a környék minden szüzét várába vitette, ahol kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt ivott is a vérből, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén. Az akkor ötvenéves Nádasdynét 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Báthory erzsébet halal.fr. A helyszínen kínvallatás alá vetett cselédei ellene vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették.
Hogyan halt meg Báthory Erzsébet? 1609. december 30-án Báthory Erzsébetet és szolgáit letartóztatták. A kínzásokban és gyilkosságokban való segítségnyújtással vádolt szolgákat 1611-ben bíróság elé állították; hármat kivégeztek. Báthory, bár soha nem próbálta meg, a Csejte kastélyba (ma C̆achtice) korlátozódott, és állítólag egy befalazott szobában tartották. Ott halt meg 1614-ben, 54 évesen. Elizabeth Bathory | Életrajz és tények | Wechsel. Báthory kiemelkedő protestáns nemességben született Magyarországon. Családja irányította Erdélyt, nagybátyja, Báthory István, Lengyelország királya volt. A magyarországi Ecséd családi kastélyában nevelkedett. 1575-ben feleségül vette Nádasdy Ferencz grófot, egy másik hatalmas magyar család tagját, majd a Nádasdy család nászajándékához, a C̆achtice kastélyhoz költözött. 1585 és 1595 között Báthory négy gyermeket szült. Nádasdy 1604-es halála után Báthory kegyetlenségéről szóló pletykák kezdtek felszínre kerülni. Noha a parasztasszonyok meggyilkolásáról szóló korábbi beszámolókat nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyták, a figyelem felkeltette 1609-ben azt az állítást, miszerint nemes családokból származó nőket gyilkolt meg.
Az is felmerült, hogy az özvegy két veje állt a háttérben, akik így akarták rátenni a kezüket a birtokokra. Az sem elképzelhetetlen, hogy a bécsi udvar akart csapást mérni a lázongó Erdéllyel jó viszonyt ápoló, túlságosan befolyásosnak ítélt családra. Sajnos a jelenleg ismert források és adatok alapján lehetetlen megmondani, hogy melyik elmélet áll a legközelebb a valósághoz. Azt azért meg kell említeni, hogy valamilyen alapja lehetett a felhozott vádaknak. A korban egyáltalán nem volt kirívó dolog a szolgák testi fenyítése, sőt egy főúr akkor is csak pénzbüntetésre számíthatott, ha dühében megölte valamelyik cselédjét. Persze nyilván változó volt, hogy ki mennyire élt ilyen durva eszközökkel, elképzelhető, hogy Erzsébet különösen keményen bánt a szolgálókkal. Érdekesebb az az elmélet, hogy pont a jó szándék okozta az asszony vesztét. Báthory Erzsébet – szörnyeteg vagy áldozat? - Astronet.hu Talányok. A vallomásokban leírt enyhébb kínzások közül sok – hideg fürdő, koplalás, égetés, csalánban hengergetés – a korabeli orvoslás bevett gyógymódjai közé számítottak.
Már Mikszáth Kálmán is rossz hírét keltette a nemes hölgynek Csejte vára és asszonya című elbeszélésében. A nemzetközi porondon is hódított a magyar grófnő: az angol Cradle of Filth zenekar róla készítette a Cruelty and the Beast című albumát, a svéd Bathory együttes tőle kölcsönözte a nevét. Báthory erzsébet halála videa. Majd számítógépes játékok szereplője lett Erzsébet, például a Diablo II-é The Countess néven. Harry Kümel Vér az ajkon című, 1971-es filmje modern környezetbe helyezte a legendát. Juraj Jakubisko 2008-as Báthory című cseh-szlovák-angol-magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébetet, a francia Julie Delpy görög sorstragédiaként dolgozta fel, Franco Nero pedig II. Mátyást. Dennis Báthory-Kitsz egyszereplős operát írt a grófnőről.