Ugyanakkor annyira sajátos a technikája és a látásmódja, hogy emiatt szinte összehasonlíthatatlan, és a nemzetközi felfedezése még várat magára. Ez azért is érdekes, mert korábban nagy figyelem övezte a munkáit. A 30-as években például volt Párizsban egy kiállítása, amit maga Picasso is meglátogatott, és a beszámolók szerint "szerényen" úgy fogalmazott, hogy nem is tudta, hogy van még nála, azaz Picassonál is nagyobb festő. Ezt követően - kérésére - kiürítették a kedvéért a termet, és egyedül nézhette meg Csontváry műveit. Mit lehet tudni a december 19-én árverezésre kerülő festményről? Mennyire volt eddig titokban a szakma előtt, és mi jelenti az igazi különlegességét? A Titokzatos sziget et Csontváry 1903-ban festette, a kép egészen az 1970-es évekig "lappangott", azaz valószínűleg magántulajdonban volt. Csontváry Kosztka Tivadar: Titokzatos sziget Fotó: Virág Judit Galéria Ötven évvel ezelőtt azonban felbukkant a BÁV egyik aukcióján, ezt követően egy ismert magángyűjteménybe került.
2022. június 20. 11:50 MTI Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja 103 éve, 1919. június 20-án hunyt el. Csontváryt a maga korában különcnek, sőt egyenesen bolondnak tartották, ma azonban a magyar piktúra legnagyobbjai között tartják számon, akinek képeiért hatalmas összegeket fizetnek az árveréseken. Részlet Csontváry Kosztka Tivadar önarcképéből (1896 körül) Az 1853. július 5-én született Csontváry előbb kereskedősegéd volt, majd 1875-ben gyógyszerészdiplomát szerzett, később jogot tanult, majd tisztviselő lett Pesten. 1879-ben egy betegsége után a Tátrába utazott lábadozni, közben az iglói gyógyszertárban dolgozott. 1880. október 13-án égi szózat (valószínűleg skizofréniás hallucináció) azt közölte vele: "Te leszel a világ legnagyobb napút festője. Nagyobb Raffaelnél". Csontváry Rómába ment, és Raffaello képeit tanulmányozva úgy döntött: ezeknél jobbat is tud festeni. A hívásnak azonban csak egy évtizeddel később engedett, 1894-ig a Losonc melletti Gács községben patikusként dolgozott, hogy a festészethez szükséges pénzt előteremtse.
Névváltozat: [Kosztka Mihály Tivadar] Elhalálozott: Budapest, 1919. június 20., Szerző: Romváry Ferenc A modern magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Évtizedekig tartó útkereső erőgyűjtést követően 1880-ban – egy állítólagos – sorsfordító hallucinációs élmény hatására határozta el, hogy festő lesz. Szülővárosában, Kisszebenben, majd Ungváron járt gimnáziumba. Később kereskedősegéd lett Eperjesen. Ezt követően Szerednyén, apja falusi patikájában segédkezett, gyógynövényeket gyűjtött, majd Léván és Losoncon gyakornokoskodott; Léván általános gyógyszerkönyvet írt. Közben Budapesten szerzett gyógyszerész oklevelet és egyéves önkéntesi idejét hasznosítva jogot hallgatott a pesti egyetemen, s a főváros polgármesteri hivatalában volt helyettes díjnok. Az egyetemi ifjúság élén részt vett az 1879-es szegedi árvíz mentési munkálataiban, az akkor szerzett bronchitisére a Magas-Tátrában keresett gyógyulást. 1880. október 13-án Iglón, belső késztetésre, érdeklődése a festészet felé fordult. 1881 tavaszán Rómába ment tanulmányútra a művészetekkel ismerkedni, egyúttal erejét és a reá váró feladatokat felmérni.
Fa áll itt, a sok közül egy. Nincs belőle kettő. Elszigetelt egyetlenségében abszolutizálta magát. Senkihez és semmihez nem hasonlít. Saját ideje van, saját helye, itt áll, beágyazva a világba, népébe és vallásába, hűségben földjéhez és végzetéhez, szakrális egyszeriségében. Nem tudja, hogy mi az abszolút szellem és mi a kinyilatkoztatás, mi a nyugalom és mi az elcsendesedett tó víztükre, amin nincs egyetlen habfodor. Amit lát, nem az egész egyszerre, csupán egyetlen perspektíva, s az sem tiszta. Egyetlen pillanatig sem áll meg, folyton dolgozik önmaga megvalósításán, semmiben sem bizonyos, folyton inog és tévelyeg és káprázik és téved és csalódik, de úgy, ahogy senki más, csak ő. Van Gogh szalmaszéke is az egyetlen az abszolútumban, és az abszolútum az egyetlenben. De a szalmaszék a cédrusnál humánusabb és szociálisabb és megszólíthatóbb. A cédrushoz hiába beszélek, mint ahogy a kerubhoz hiába. Hallja, de nem mozdul. A szalmaszék akar, a cédrus van. A szalmaszék álmodik és szenved, a cédrus lát.
kerületében, a Kondor Béla sétány 10. szám alatt Kocsis Előd készítette emléktáblát helyeztek el tiszteletére. 2007-ben emléktáblát avattak Libanonban a cédrusoknál, abból az alkalomból, hogy 100 évvel azelőtt járt ott Csontváry. 2015-ben többéves előkészítés után nagyszabású életműkiállítást rendeztek a Budai Várban Csontvárynak az ország múzeumaiból és magángyűjtőktől kölcsönzött alkotásaiból A magányos cédrus – Csontváry géniusza címmel. 2016-ban Csontváry-képek Erdélyben címmel a Csíki Székely Múzeumban rendeztek kiállítást, ahol 47 alkotását és az első festményét ihlető Munkácsy Mihály-művet is bemutatták. 2018-ban Szentesen az egykori Megváltó patika falán (ahol 1883-ban dolgozott) emléktáblát avattak. Nagy Mária Forrás: wikipédia,,,, Németh Laos: Csontváry. Budapest: Corvina, 1994. A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép.