Abban az esetben, ha az adott időszakban nincs SZJA tv. szerinti adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető jövedelem, a járulék alapja a munkaszerződésben meghatározott alapbér, vagy ha a foglalkoztatás egyéb jogviszony keretében történik, úgy a szerződésben meghatározott díj. Jövedelem híján a kiküldetésen lévő munkavállaló esetén a járulékalapot képező jövedelemnek a kiküldetést megelőző 1 év átlagában számított ténylegesen megszerzett havi bérének összege minősül, ennek hiányában a tárgyhavi alapbérét kell figyelembe venni.
A november 12-én benyújtott törvénymódosító csomag komoly strukturális változásokat hoz az online adatszolgáltatás és a társadalombiztosítás területén. Egyebek mellett változik a járulékalapot képező jövedelem definíciója: az új szabály szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor az alapbér lesz a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset – idézi a törvényjavaslat szövegét a szakértő. Hallgassa meg a beszélgetést! Az expatok adózásának és társadalombiztosítás-fizetési kötelezettségének területén a WTS Klient csapata speciális szaktudással rendelkezik. Xviii kerület fogászat Tommy hilfiger női oracle Faktum kombi kiságy 2016 Kakaós kosárka recept 2 Székesfehérvár tb nyitvatartás
77. § (1) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. -ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink Azt gondolom, hogy a szabályozási szándék eredendően a " heti 2 órás ügyvezetőkre " irányulhatott, csak az új rendelkezés további vetületei a jogszabállyal való ismerkedés során lettek világosak… Amennyiben ez a változás realizálódik júliusban, akkor tényleg fel kell készülnünk - többek között - az ügyvezetők jogviszonyának megfelelő kezelésére a kötelezettségek optimalizálása érdekében. Amennyiben részmunkaidős munkavállalóként foglalkoztatjuk az ügyvezetőt, számolnunk kell a minimum 48 300 forintos járulékalappal, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor ez 5-6000 forintot volt mindössze. Szerintem teljesen normális, hogy egy ügyvezető heti egy-két órában látja el e minőségében az operatív teendőit, ez a saját ügyfélkörömnél is több esetben előfordul - jómagam sem foglalkozom többet ezekkel a feladataimmal. Meggondolandó azonban a jövőben az ily módon való foglalkoztatás, hiszen ez mindenképpen többletkötelezettséget vet fel az eddigiekhez képest.