Mihail Vasziljevics Pletnyov Életrajzi adatok Született 1957. április 14.
zongoraművek Mozart, Beethoven: Klarinétversenyek Michael Collins, Orosz Nemzeti Zenekar 2018 Sosztakovics: 4. és 10. szimfónia Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikhail Pletnev című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] ↑ Fanning: David Fanning: Grove Dictionary of Music and Musicians: Pletnev, Mikhail. 2001. ↑ White: Michael White: Music; It's All a Game, and Only He Knows the Rules. (angolul) (2003. márc. 16. ) (Hozzáférés: 2020. júl. 10. Csajkovszkij 4 Szimfónia — Beethoven 9 Szimfónia Kotta. ) ↑ Saskina: Шашкина Кира Александровна. (oroszul) (2013) (Hozzáférés: 2020. ) ↑ Thiollet: Jean-Pierre Thiollet: 88 notes pour piano solo, "Solo nec plus ultra". Magland: Neva Editions. 2015. 51. o. ISBN 9782350551920 ↑ Greene: Lynnda Greene: International Piano Magazine: Beyond Borders. (angolul) (2003) (Hozzáférés: 2020. )
Végzetes Peter Csajkovszkij a végéig azon a véleményen volt, hogy a sors szimfóniája kudarcot vallott. A sikernek meg kellett volna győznie az ellenkezőjéről Peter Iljics Csajkovszkij, Nyikolaj Kuznyecov festménye Kétségbeesés és önbizalomhiány - Pjotr Iljics Csajkovszkij személyes mélypontot ért el 1888-ban. "Kinek írok? Folytatja az írást? IV. szimfónia – Filharmonikusok. Aligha éri meg "- bizakodott naplójában. Azt is írta védnökének, Nadezhda von Mecknek, hogy gyakran kétségei vannak, és feltette magának a kérdést: Nem itt az ideje, hogy megálljon? És mégis: Az orosz Klin városához közeli Frolovskoye birtokába költözés erőt adott neki, hogy újra komponáljon. Új szimfóniának kellett lennie - végül is tizenegy év telt el azóta, hogy utoljára komponálta. Ötödik szimfóniája, a Sors szimfóniája így néhány héten belül létrejött. "Teljes hajlítás a sors előtt" Talán ez a mély kétségbeesés és félelmek voltak az oka annak, hogy meglehetősen sötét, néha szinte misztikus moll szimfónia jött létre. A Sorsszimfónia név jár vele.
Ezt érzékeltetik a zeneszerző kommentárjának zárószavai is: "Örülj mások örömének — tovább élhetsz! " Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz A bőkezű életjáradék intenzív munkára sarkallta, ekkoriban írta a D-dúr hegedűversenyt, a C-dúr vonósszerenádot, az Olasz capricció t és az "1812" nyitányt. Az Anyegin a moszkvai bemutatón csak mérsékelt sikert mutatott, Szentpétervárott viszont III. Sándor cár rajongott a műért, így az természetesen roppant népszerű lett. 1885-ben Csajkovszkij a Moszkva-környéki Majdanovóban telepedett le, 1888-ban európai hangversenykörutat tett, amelyen maga vezényelte műveit. Ezután írta második Puskin-operáját, a Pikk dámá t, majd a Csipkerózsika balettet, s az 5., e-moll szimfóniát. Ez utóbbi darabok egyre feszültebbek és indulatosabbak, tele vannak hisztérikus ujjongással és neurotikus reménytelenséggel. Angliában és Amerikában dirigálta népszerű b-moll zongoraversenyét és 4. szimfóniáját, a cambridge-i egyetem a zene doktora címmel tisztelte meg. Csajkovszkij " szimfónia - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Hanyatlását azonban a Diótörő balettzenéjéből írt szvit viharos sikere sem tudta megállítani.
Mert hogy nagy volt, ahhoz kétség sem férhet. A nagyszerű balettek és a mindig biztos sikert hozó versenyművek mellett Csajkovszkij legjobban sikerült alkotásai a kései (4-6. ) szimfóniák. Ezek hallhatók most Antonio Pappano és a Római Santa Cecilia Akadémia Zenekará nak remekül sikerült felvételén. Az olasz művész szép lassan meghatározó karmesterré növi ki magát, aki otthonosan mozog az olasz és német operarepertoárban és a szimfonikus zeneirodalomban egyaránt. Pappano szenvedélyes, de nem szentimentális muzsikus, nem riad vissza a bombasztikus elemek túlhangsúlyozásától és a (túl)áradóan lírai részek fokozásától sem. Csajkovszkij esetében ez egyáltalán nem hátrány. Vegyük például a 4. szimfónia nyitányát: a rézfúvósok hangorkánját hallva nagyjából biztosak lehetünk abban, hogy mire is számíthatunk. Ilyen dinamikai váltásokat utoljára Karajan nál tapasztalhattunk (például a Deccánál megjelent Otello -felvételén), kis túlzással percenként nyúlhatunk is a hangerő-szabályozóhoz. A római orkesztra példaértékűen játszik, homogén vonóshangzás, nagyszerű fúvósok jellemzik az előadást.
A híres oboaszólóval kezdődő, b-moll "Andantino in modo di canzone" lassú tétel főrészében a "canzone"-dallamot halljuk újra és újra, mindig más hangszereken, más-más zenei szövetbe ágyazva. A tétel végén a canzone-téma első frázisa megválaszolatlan kérdésként, háromszoros pianóban vész a semmibe. Az F-dúr Scherzo főrészét csak a vonósok játsszák, mindvégig pizzicato; az A-dúr triót (középrészt) viszont a fa-, illetve rézfúvók. Csajkovszkij itt részeg parasztok nótázásáról, illetve egy távoli katonai felvonulásról beszél, mindezeket mintegy álombeli, irreális képként írja le. (A forma érdekessége, hogy a főrész visszatérése után, a codában megjelenik a trió mindkét anyaga is. ) Ez után a kamarazenei hangzású tétel után, a finale kezdetén lármás "ébresztőként" robban be a cintányérokkal és triangulummal megerősített teljes zenekar. A tétel fő témájaként Csajkovszkij az "Áll egy ifjú nyírfa a réten" kezdetű orosz népdalt használta fel. Később fenyegetően tér vissza a "sors" motívum, s végül a finale valamennyi témáját felidéző, rendkívül hatásos coda zárja a művet.
Csajkovszkij személyisége elválaszthatatlan zenéjétől. Életműve elfojtott érzések egyszer elbűvölő, máskor külsőséges kifejezése, lírikus drámáiban a szereplők érzésvilágát kifejező zenei jellemrajzzal tárja fel. Művei könnyen kapcsolatot találtak a nagyközönséggel, az egykori Szovjetunióban is igen népszerűek voltak. Megítélését sokszor a divat szabta meg: a közönség szerette, sok szakértő viszont kétségbe vonta zenei értékét. Vitathatatlanul ő a klasszikus balettzene legnagyobb mestere, szimfóniái nem egyenletesek, de mind tartalmaz értékeket. Az ilyen történetekért az emberek valósággal bolondulnak. A közönségre az hatott, hogy a szimfónia komor hangulatú utolsó tételét kapcsolatba lehet hozni ilyen előérzetekkel. A nagyszerű kompozíció hamarosan híres, sőt divatos lett. " Csajkovszkij már a munka kezdeti időszakában (február) tudta, hogy művét programzeneként fogják majd értelmezni. Ha létezik a program akkor az biztosan "teljesen szubjektív. Utazásaim közben, mialatt gondolatban komponáltam, nemegyszer keservesen sírva fakadtam.