A vízjogi engedélyezési eljárás, vízjogi engedély fajtái Vízjogi törvény emlékérem A vízjogi engedélyezési eljárás A vízjogi engedélyezési eljárás a hétköznapi életben ismert építési engedélyezési eljárással megegyező, csak a vízzel, vízi építményekkel kapcsolatos hatósági eljárás. A törvény szerint minden olyan vízi létesítménynek, mely kapcsolatban van a felszíni, vagy felszín alatti vizekkel, vízjogi engedéllyel kell rendelkeznie. Tehát ha valaki a saját szántóföldjéről árokkal akarja levezetni a vizet egy vízfolyásba (patakba), akkor az árok megépítésére vízjogi létesítési engedélyt kell kérnie. Ha valaki tavat kíván építeni a saját területén, arra is vízjogi létesítési engedélyt kell beszereznie. Kivételt képez a kerti tó, abban az esetben, ha szigetelő anyaggal van borítva a medre, hiszen így nincs és nem is kerül kapcsolatban a felszín alatti vizekkel. A vízjogi engedélyeket a 18/1996 (VI. 13) KHVM rendeletben foglaltak szerint elkészített tervek alapján adják ki. A terveket olyan szaktervezőnek kell elkészítenie, aki a Mérnöki Kamara tagja, szerepel a Kamara névjegyzékében és az adott szakterületre rendelkezik érvényes tervezési jogosultsággal.
Az engedélyek beszerzése azért fontos, mert az illetékes hatóságok így megvizsgálhatják, hogy a tervezett beruházás milyen hatást gyakorolna a talajvízre, közelben lévő természetes vizekre, élővilágra, ugyanakkor az építtetőt és a tulajdonost is védi a felesleges pénzkidobástól. A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyben minden műszaki és vízhasználati adat rögzítésre kerül, így a vízilétesítmény földrajzi helye, funkciói, a vízhasználat céljai stb. A vízjogi fennmaradási engedély a vízjogi engedélyek egy különleges altípusa, mely lényegében egy utólagos engedélyezési mechanizmust takar. Még több információ a vízjogi engedély típusokról A fennmaradási engedélyre akkor van szükség, amikor egy-egy vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedély nélkül, vagy az abban rögzítettektől eltérően épült meg. Ez hatósági eljárást vonhat maga után, melyet követően kötelező beszerezni a tulajdonosnak vagy beruházónak a fennmaradási engedélyt. A fennmaradási vízjogi engedély esetében az okirat kikéréséhez közölni kell a megépült létesítmény pénzben kifejezett értékét, illetve a műszaki terveket és megvalósított paramétereket tartalmazó dokumentumot.
A legtöbb nagyszabású beruházáshoz önkormányzati, hatósági engedélyekre van szükség, még akkor is, ha saját telkén történik a kivitelezés. Nincs ez másképp a vízilétesítmények, azaz vízi építmények, szerkezetek létesítésekor sem, néhány kivételtől eltekintve. Az úgynevezett vízjogi engedélynek több fajtája van a felhasználási céloktól függően, ebbe beletartozik minden olyan tevékenység, mely a víz és annak környezetének bárminemű minőségét befolyásolja nyersanyag kitermelés vagy a víz hasznosítása céljából. A következő, rövid cikkben igyekszünk Önnek minden tudnivalót összefoglalni a téma kapcsán. Különböző típusú engedélyek A vízjogi engedély eknek alapvetően négy típusa van, ezek az elvi vízjogi engedély, vízjogi létesítési engedély, vízjogi üzemeltetési engedély és a vízjogi fennmaradási engedély. Talán elsőre nem is gondolná, de akár a leghétköznapibb vízilétesítmények kialakítása, telepítése is engedélyköteles, mint a szennyvíz-, vagy csapadékelvezetők, csatornák, fúrott kutak, öntözőrendszerek, de akár még a kerti tavak is.
A fennmaradási engedély ennek tükrében nem más, mint a valós műszaki adatokat tartalmazó dokumentum, melyet a vízügyi hatóságok is jóváhagytak. A vízjogi engedélyeket mindig a területileg illetékes fővárosi/megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adja ki. A legtöbb vízimunka, vízilétesítmény engedélyhez kötött, még a mezőgazdasági öntőrendszerek nagy része sem jelent kivételt Igénylési folyamat, szükséges okiratok A vízjogi engedélyezésnek normál esetben két lépcsőfoka van annak érdekében, hogy a vízimunka és vízhasználat a jogszabályoknak megfelelő módon történjen. Ez a két lépcsőfok a vízjogi létesítési-, és üzemeltetési engedélyek beszerzése. Ugyanakkor a már említett fennmaradási engedély beszerzése egy másfajta eljárást igényel. Normál engedélyeztetési folyamat esetén először vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges, melyet az illetékes vízügyi hatóságoktól kell igényelni abban az esetben, ha vízi létesítmény építését, átalakítását, megszüntetését tervezi. Az engedély beszerzése az adott telek tulajdonosának, vagy az építtetőnek a feladata.
Vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi létesítési engedély alapján elkészült létesítményre kell kérni. Ehhez be kell nyújtani az úgynevezett megvalósulási dokumentációt (D-terv). Ez a dokumentáció az elkészült létesítmény valós paramétereit tartalmazza. (Gondoljunk bele: egy több száz méteres tó földmunkája a valóságban nem mindenhol centiméter pontossággal terv szerint készül el! ) A vízjogi üzemeltetési engedélyhez üzemeltetési szabályzat elkészítése és benyújtása is szükséges, mely részletesen leírja és szabályozza a létesítmény üzemeltetését, kitérve a szélsőséges helyzetekre is (árvíz, jég, stb. ). Vízjogi fennmaradási engedélyt a már vízjogi létesítési engedély nélkül elkészült létesítményekre kell beszerezni. Ehhez el kell készíteni a megvalósulási tervdokumentációt üzemeltetési szabályzattal, valamint mellékelni kell egy költségvetést az elkészült létesítmény bekerülési költségeiről. A vízjogi fennmaradási engedélyhez szükséges dokumentációkat c sak a fentebb említett szaktervező készítheti el.
Így tehát érdemes részletesebben is utánanéznie, hogy milyen okiratokra van szüksége. Erről részletesebben az alábbi linken tájékozódhat: A vízilétesítmény használata előtt a vízjogi üzemeltetési engedély kiváltása is szükséges, ugyanis ez jogosít fel különböző célú vízhasználatok kivitelezéséhez, vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez és vízhasználathoz. Még több információért, szolgáltatásaink részletei kapcsán vegye fel velünk a kapcsolatot: Ajánlatkérés