Jöjjön Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú verse. Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek – Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! Köszönjük, hogy elolvastad az Esti sugárkoszorú költeményt. Mi a véleményed Tóth Árpád írásáról? Írd meg kommentbe!
"Gáncstalan költő": a Baudelaire híres szava illik őrá. Gáncstalan, nemes és magas poéta, mindvégig hű a költő igazi hivatásához, amely mégis csak a "szépségek teremtése", s amelyhez mind többé-kevésbé hűtelenek lettünk e "káromkodó és nyers-dalú" korban. Szépséget teremteni abból az anyagból, ami éppen van – kicsiny és szomorú életünk anyagából! " Babits Mihály: Tóth Árpád arcképe. In: Nyugat, 1928. 22. szám, november 16. (Tóth Árpád-emlékszám) TÓTH ÁRPÁD: ESTI SUGÁRKOSZORÚ Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket?
"Igézve álltam, soká, csöndesen, / És percek mentek, ezredévek jöttek -" A csendes, harmonikus szeretet árad Tóth Árpád egyik legismertebb versének soraiból. Ezen a héten a 128 éve született Tóth Árpádra emlékezünk. Tóth Árpád csendes élete a házastárssal, Lichtmann Annával való közösségvállalás szép példája, melyben nem a fájdalmas és tragikus szenvedélyszerelem lüktetése érződik, hanem a társ megbecsülése. Feleségének írt verseiben a finom erotikát, az érzékek játékát éppúgy megjeleníti, mint a csend szépségét, ám az impresszió varázsát nem engedi a valóság durvaságával vegyülni. A Nyugat egyik legnagyobb költőjét, Tóth Árpádot a hitvesi költészet egyik legszebb darabjával, az Esti sugárkoszorú val ünnepeljük ezen a héten. "Nagy költő volt; kétségkívül és vitán fölül az. Másokról, hangosabbakról, Adytól kezdve, lehetett vitázni. Az ő költészete nem adott fogózót a vitáknak. Tiszta volt, egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan. Kevés ilyen "harmonikus jelenség" van az egész magyar irodalomban; igazán a Berzsenyieket, Kölcseyeket kellene idézni.
Az Esti sugárkoszorú 1923-ban keletkezett és az 1928-as Lélektől lélekig című posztumusz kötetben jelent meg. A magyar hitvesi költészet egyik legszebb darabja. Az 1920-as években, a trianoni összeomlást követően a pesszimizmus és az elkeseredés uralta a magyar közgondolkodást, és ezt tükrözte a művészet is. Csupán a szerelmi költészetben jelent meg némi melegség és életöröm. Tóth Árpádot gyógyíthatatlan tüdőbaja és szegénysége is nyomasztotta, így lírája alaphangja szomorkás, bánatos. Felesége iránti szerelméből azonban szelíd, bájos, légies, valósággal éteri költemények születtek. A vers szövegéből nem derül ki, de a költő házassága hatodik évében írta művét a hitveséhez. Egy pillanatnyi, egyszeri élményt örökített meg és tett mások számára is felidézhetővé. Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása.
Az enjambement-oknak is az állapot, a hangulat kifejezésében van szerepük. A látvány, a látás magát a beszélőt is "átváltoztatja": " És jó volt élni, mint ahogy soha, / S a fényt szemem beitta a szívembe ". Az átalakulás meghatározhatatlanul rövid pillanat, hatása azonban megrendítő erejű: minden megszűnik, mindennek helyébe lép a csoda-látvány, az igézet: " Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te"; "Igézve álltam, soká, csöndesen ". A pillanatnyi való idő végtelenné hosszabbodik, a külső idő helyébe a belső idő lép: "És percek mentek ezredévek jöttek" –, a valóság helyét átveszi az álom, az eksztatikus boldogság érzése. Az égi boldogság szent pillanata ez, melyet egy valós esemény, egy mozdulat szintén varázsütésszerűen szüntet meg ("Egyszerre csak megfogtad a kezem"). Ám ez az ébredés nem elkeserítő, hanem egy más minőségű boldogság, a "földi érzés", a szeretet állapota. A vers tehát értelmezhető az átváltozás, változás és visszaváltozás verseként is. A beszélő felidézi a csoda pillanatát, a két ember meghitt viszonya nemcsak a múltbeli történésben, hanem mintha a jelenben (az elmondás, a felidézés, a vallomás jelen idejében) is érvényes lenne.
Írjon véleményt a termékről Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot:
09. 10. -én rendezünk meg az alábbi címen: Tessedik Sámuel Múzeum 5540 Szarvas, Vajda Péter utca 1. Jelenlétükre feltétlenül számítunk! Maradunk tisztelettel: Roszik Zoltán elnök Szarvasi Viribus Unitis Alapítvány 2. 11. Jelenlétükre feltétlenül számítunk! Maradunk tisztelettel: Roszik Zoltán elnök Szarvasi Viribus Unitis Alapítvány Tisztelt Címzett! Alulírott Roszik Zoltán, mint a Szarvasi Viribus Unitis Alapítvány c. 1-16-H-ESZA-2019- 00193. Tessedik Kincse Nyomában | Kalandjáték Szarvason. azonosítószámú projektünkhöz kapcsolódóan a "TESSEDIK KINCSE NYOMÁBAN" – KALANDTÚRA "DEMO" NAPJA c. rendezvényünkre, melyet 2020. 21. Jelenlétükre feltétlenül számítunk! Maradunk tisztelettel: Roszik Zoltán elnök Szarvasi Viribus Unitis Alapítvány
Tessedik Sámuel Múzeum A Szárazmalom, a Tessedik Sámuel Múzeum egyik kiállítóhelye Korábbi nevek: Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom A múzeum adatai Teljes neve Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár Elhelyezkedés Szarvas, Magyarország Cím 5540 Szarvas, Vajda Péter utca 1. Alapítva 1952. Megnyílt 1954. Igazgató Roszik Zoltán Tulajdonos Szarvas Város Önkormányzata Építési adatok Építés éve 1791. Építési stílus barokk Építész(ek) Kimnach Lajos Elhelyezkedése Tessedik Sámuel Múzeum Pozíció Békés megye térképén é. sz. 46° 51′ 52″, k. h. 20° 32′ 32″ Koordináták: é. Tessedik samuel múzeum. 20° 32′ 32″ A Tessedik Sámuel Múzeum weboldala A Tessedik Sámuel Múzeum 1952 óta működik Szarvason. Jelenlegi épületébe ( Tessedik Sámuel volt mezőgazdasági iskolájába) 1973 -ban költözött be. Megközelítése [ szerkesztés] Autóval a 44-es főútról a Vajda Péter utcára történő kanyarodással érhető el. Vonattal a Budapest–Békéscsaba–Gyula vonal felől mezőtúri átszállással vagy Szeged felől orosházi átszállással közelíthető meg. Autóbusszal a Budapest–Kecskemét–Békéscsaba–Gyula vonalon vagy a környező településekről egyenes járattal érhető el.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 5540 Szarvas, Ady Endre utca 1/1 06 66 216609 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink