Vidnyánszky Attila filmet rendez az Isten ostorából A járványügyi előírások szerint, a lehető legszigorúbb feltételek mellett forgatják Vidnyánszky Attila többszörös fesztiváldíjas nemzeti színházi rendezését, az Isten ostora című darab tévés változatát. A darab 2015-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb előadásának és legjobb rendezésének díját is elnyerte. A forgatás a napokban befejeződik, a film várhatóan nyár elejére készül el. A rendező Vidnyánszky Attila, a producer Lajos Tamás, Attila nagyúr szerepében Mátray Lászlót láthatjuk, Mikolt gót hercegnőt Mikecz Estilla alakítja. Az Isten ostora című darab Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján készült, amely a népvándorlás korát idézi. Attila, a hunok királya hatalma csúcsán áll: uralma alá hajtotta a fél világot, de nem pusztította el Rómát. Magazin címkeoldal | Nemzeti Színház. A gótok is behódoltak neki. Mikolt gót hercegnő a hunok foglya, bosszú és gyűlölet fűti meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt. Azonban a hercegnő szívében szenvedélyes szerelem rejtőzik Attila nagyúr iránt – de ezt magának sem képes beismerni.
Vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. A Kelet és a Nyugat drámai találkozásainak, összeütközéseinek történelmi dimenzióját éljük – megint. (2014. december 19. )
Eleinte Rembrandtnak tulajdonították, később mások is szóba jöttek, többek között Pieter de Hooch. 1859-ben a francia művészettörténész, Théophile Thoré-Bürger állapította meg, hogy egyértelműen Vermeer alkotásáról van szó. A festmény a polgári bensőségesség egyik leghíresebb példája lett. Földényi F. László, a rendbontó - a „természetesen” kétarcúságai - a szem. Az ablak előtt álló nő elmélyülten olvas egy levelet, s a kevés tárgyi kellék mellett immár másfél évszázada – amióta Vermeer bekerült az európai köztudatba – csodálhattuk az üres piszkosszürke falat, ami, Vermeer más szobafalábrázolásaihoz hasonlóan a festői technika páratlan bravúrteljesítményének számított. A vulkanológus Tábor Ádám: Út és/vagy utazás. Parnasszus Könyvek, Budapest, 2020, 328 oldal, 1890 Ft Ami a kötet címét illeti, hármas útról/utazásról van szó. A Firenze-esszében ezek így jelennek meg: mindenkinek van egy saját "életútja", egy szellem-közösség mindenkinek felkínál egy "feladat-utat", és mindenkinek van egy csakis rá szabott "alkotó/megismerő útja". Háromsávos útról van tehát szó, amely a test-lélek-szellem említett hármasságára rímel.
A legfontosabb kihívás e három egyszerre szem előtt tartása. Tábor Ádám figyelme elsősorban azokra irányul, akik képesek erre. Mint a kötet főszereplői, Blake vagy Ady, Mészöly vagy Rába György, Mallarmé vagy Hlebnyikov, vagy mint a gondolkodók – mindenekelőtt Nietzsche, és a magyar filozófiai hagyományból Tábor Béla és Szabó Lajos. Történeteken innen és túl (Zoltán Mária Flóra SZIMA akadémiai székfoglaló kiállítása a Fészek Galériában látható október 4-ig. ) Eleinte olyan benyomásom volt, mintha a festő minden körültekintés nélkül nekitámadt volna a vásznaknak, hogy a színekkel szabályosan megerőszakolja azokat. De miután beléptem a virtuális terükbe, és próbáltam rekonstruálni, hogyan kerültek egymás mellé és egymásra a különféle színek, hogyan lépnek párbeszédre vagy éppen miként feleselnek egymással, azt láttam, hogy szinte a festő kezétől és szándékától függetlenedve teremtették meg a saját külön bejáratú világukat. Mintha a képek önmaguktól születtek volna meg: a festő rávitte a vászonra az első színt, és az azután mintegy önállósulva elkezdett életre hívni egy másikat, az pedig egy harmadikat és így tovább.
[3] Ahogyan a Melankóliá ba vagy a Melankólia dicséreté be foglalt esszék, úgy Az eleven halál terei nek műértelmezései is jócskán tartalmaznak olyasfajta részleteket, melyeknek episztemológiai vonzatát könnyűszerrel felismerheti az olvasó. Egy sokatmondót kiválasztva a valóban megszámlálhatatlan melankólia-leírások közül: "[e]z teszi képessé az embert arra, hogy ne fogadja el természetesnek azt, amiről pedig egy egész civilizáció igyekszik őt meggyőzni. " [4] A pontosság és közérthetőség jegyében az itt interpretált kiadvány számos illusztrációt tartalmaz. A 23. számú, utolsó fényképen (87. ) egy 1942-ben dokumentált látkép, az auschwitzi krematórium kéménye tűnik fel. A Sorstalanság ban kilencvenöt alkalommal szerepel a "természetes", "természetesen" szó, ezt voltaképpen Földényi jegyzi fel 2007-ben [5], de a Kertész-holokausztregény atonális hangoltságához a valóban, végeredményében nézve, magától értetődően kifejezések, szóösszefüggések is elháríthatatlanul hozzájárulnak. Az elmondottakat azért tartom fontosnak, mert a most tárgyalt munka írója – Francesco di Giorgio Martini Építészeti látkép című festményétől (7., részlet: 10. )