Szeptember 29. Szent Mihály napja, melyhez számos népszokás és időjárási megfigyelés fűződik. A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi. A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak vagy főangyalnak. Művészi alkotásokon többnyire harci öltözékben, karddal, pajzzsal és kopjával jelenítik meg, lábánál a legyőzött sárkánnyal. A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés, amely a Göncölszekérre utal. A Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja. Szent Mihály naptól kezdődött a kisfarsang ideje, ami Katalin napjáig tartott. A lakodalmak és a bálok évada volt. A Szent György napjakor kihajtott állatokat ezen a napon terelték vissza; a pásztorokat pedig elszámoltatták és kifizették. Fotó: Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, ahol a nemcsak a szükséges holmikat tudták beszerezni a vásározók, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget jelentett számukra.
Sok árus mondókával csalogatta a vevőket: Asszonyok, asszonyok, gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag, vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag, Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni! De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Szent Mihály lova
A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
Nálunk a húsos palacsinták legismertebbje, amelynek semmi köze a Hortobágyhoz! A hungarikumnak tartott ételt az 1958-as brüsszeli világkiállításra találták ki, pontosabban akkor kapta a hortobágyi nevet és a mai formáját (hogy a hússal töltött palacsinta a két végén betűrve öntik le a szafttal és pirítják le). A nevét a "végtelen" Alföld utáni tiszteletből kapta. Ez valójában egy meleg előétel, hazai ételeink egyik kiválósága! Rántott hortobágyi palacsinta | Nosalty. Aki kóstolta, az mind szereti, aki pedig még nem próbálta, az mindenképpen pótolja, garantáltan nem fog csalódni. Hozzávalók 4 főre: Töltelékhez: 70-80 dkg sertéshús (csirkemell is lehet) 1 paradicsom 1 zöldpaprika 50 g erdélyi szalonna 1-2 ek étolaj 1 fej hagyma 3 gerezd fokhagyma 1 kk őrölt pirospaprika só-, bors-, ételízesítő ízlés szerint 1 kis pohár tejföl 1-2 kk liszt díszítéshez petrezselyem A palacsintához: 4 dl tej 3 tojás só, bors 150 g finomliszt 2 ek olaj Elkészítés: A megtisztított húst felkockázzuk. A paprikát kicsumázzuk és felaprítjuk a paradicsommal együtt.
200 fokos sütőben kissé megpirítjuk a palacsintákat, tálaláskor a maradék mártással meglocsoljuk. Jó étvágyat hozzá! Ha jobban szereted a palacsintát édesen, íme a legjobbak: 6 PALACSINTA, AMIT KÁR LENNE KIHAGYNOD!
Ezután szintén a hűtő leghidegebb részébe raktam a palacsintákat, pár órára. Ha nincs erre idő, akkor újra egy fél órára a fagyasztó jöhet:). Sajnos elég macerás, de így tökéletes állagú és külalakú lesz az isteni rántott palacsintánk. Forró olajban kisütjük a palacsintákat és majonézzel vagy tartármártással frissen tálaljuk.