Az Optimum Solarnál is úgy vélik, egyértelmű előrelépést jelent, hogy 20-ról 50 megawattra nőtt az új magyar megújuló energia támogatási rendszer keretében támogatható erőművek teljesítményének felső határa. Azon túl, hogy a tenderek önmagukban is árleszorító hatásúak, a pályázatra beadott kWh árajánlatok várhatóan az előbbi ok miatt is csökkenhetnek, ugyanakkor ez ellen hat, hogy a nagy erőművek hálózati csatlakozása csak a magas feszültségen (132 kV) történhet és új termelői alállomások megépítése is szükséges, ami viszont emeli a beruházási költségeket - véli az Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki szerint a változás klímastratégiai szempontból is kedvező, hiszen a 2030-ig a kormány által vállalt naperőművi teljesítmény csak ilyen magasabb kapacitású erőművekkel érhető el. Az év elején meghirdetett új, 2030-as Nemzeti Energiastratégia (NES), illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) szerint 2030-ra a magyarországi beépített napenergia termelő kapacitás közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW-ra bővülhet.
Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy a globálisan telepített szélenergia-kapacitás exponenciális ütemben nőtt az utóbbi két évtizedben. A biogázalapú villamosenergia-termelés 2010 és 2013 között bővült jelentősen, aránya 2019-ben 6, 8% volt. A vízenergia termelése nőtt ugyan 2000 óta, részesedése azonban nagyot zuhant, 73-ról 4, 7%-ra. A megújuló kommunális hulladékból előállított villamos energia mennyisége számottevően emelkedett, részesedése azonban 23-ról 2, 9%-ra csökkent 2000 óta. A geotermikus alapú villamosenergia-termelés 2017-ben indult hazánkban, részesedése 2019-ben 0, 4% volt. Nemzetközi kitekintés 2019-ben a megújuló energiaforrásokból termelt energia az EU28 teljes energiafelhasználásának 19%-át adta, 1 százalékponttal maradt el a 2020-ra kitűzött célértéktől. 2004 óta a mutató értéke egyenletesen, minden évben növekedett, a 2020-as célkitűzés teljesülése elérhetőnek látszik. A tagországok közül Svédországban a legmagasabb a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya (56%), majd Finnország (43%) és Lettország (41%) következik.
A teljes megújuló termelésen belüli részesedése 2005 és 2019 között 91-ről 68%-ra csökkent. A jelzett időszakban a legnagyobb bővülés a bioüzemanyagok termelését jellemezte, amely 0, 1 PJ-ról 20 PJ-ra növekedett, részesedése pedig 0, 1%-ról 16%-ra. A többi energiaforrás részesedése együttesen 17%-os. 2005 óta a biogázalapú energiatermelés részesedése 0, 4-ről 3, 0%-ra, a geotermikus energiáé 5, 1-ről 5, 2%-ra, a napenergiáé 0, 1-ről 4, 6%-ra, a szélenergiáé 0, 0-ről 2, 0%-ra emelkedett. Csökkent viszont a vízenergia részesedése (1, 0-ről 0, 6%-ra), habár a mennyiséget tekintve növekedett a termelése. Hazánkban a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia mennyisége 2000 óta több mint hússzorosára bővült. Ugyanezen idő alatt a megújuló alapú villamos energia aránya a teljes felhasználásból 0, 6-ről 10%-ra emelkedett, ami a 2020-ra vállalt 10, 9%-os célérték 92%-a. A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2003-tól vált intenzívvé, a működési támogatások egyik formája, a kötelező átvételi rendszer (KÁT) ösztönző hatására.
A hivatal közleményében felidézte: január 1-jétől a 400 kilowatt (kW) alatti, megújuló energiaforrást felhasználó erőművek a MEKH határozata nélkül is jogosultak referencia piaci áron történő kötelező átvételre. Ennek igénybevételéhez a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. -vel kell KÁT mérlegkör-tagsági szerződést kötniük. A jogszabályi módosítások tisztázzák egyebek mellett a KÁT mérlegkör-tagsági szerződés, illetve a prémium támogatási szerződés felmondásának következményeit, a kötelező átvételi támogatás prémium típusú támogatásként történő elszámolásának lehetőségét, továbbá a támogatási időtartam és támogatás alá eső mennyiség számításának módját is. A fentieken túl egy korábbi miniszteri rendelet módosítása lehetővé teszi a kötelező átvételi és prémium támogatási rendszer működését finanszírozó, egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók számára történő visszatérítést is azokban az esetekben, amikor ezen támogatási rendszerek bevételei meghaladják a felmerülő költségeket – olvasható a MEKH közleményében.
háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. A háztartási méretű megújulóenergia-termelő berendezések telepítésével lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználók (pl. magánemberek, intézmények vagy vállalkozások) csökkentsék a közcélú hálózatról vételezett villamos energia mennyiségét. HMKE-k esetében az elszámolás a közcélú hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált energiamennyiségek szaldója alapján, egy speciális mérőberendezés (ad-vesz mérő) segítségével történik. Tájékoztatás a háztartási méretű kiserőművekről Nem engedélyköteles kiserőművek és háztartási méretű kiserőművek adatai (2017) KÁT A megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik hazai eszköze a kötelező átvételi (a továbbiakban: KÁT) rendszer, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető. A támogatott átvételi ár különbözik a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, emellett az átvételi árak differenciáltak a méret, a jogosultság megszerzésének időpontja, a zónaidő, valamint részben a technológia alapján.
Szintetikus megállapodás esetén a fogyasztó ténylegesen nem a termelő által megtermelt zöldenergiát használja fel, hanem a piacon vásárolt energiát, a termelő pedig a piacra értékesít. Ilyenkor csak egy elszámolási viszony keletkezik a felek között a megállapodott fix árat figyelembe véve (ha a piaci ár alacsonyabb, mint a fix ár, akkor a fogyasztó a különbözetet kifizeti a termelőnek, illetve fordítva). Mindezzel együtt azonban a fogyasztó a szerződés alapján "zöldenergiához" jut. A CPPA struktúra a finanszírozók számára is vonzó alternatíva, annak ellenére, hogy több kockázatot hordoz magában, mint az állam által támogatott működési modellek finanszírozása. Ezen finanszírozási mód kockázatai közé bekerül ugyanis egy, a fogyasztó személyében (fizetőképességében) rejlő kockázat is. Ettől függetlenül azonban a jelenlegi piaci folyamatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi bankoknál komoly érdeklődés mutatkozik az ilyen struktúrák finanszírozására. "A CPPA szerződéseknek Magyarországon egyelőre nincs jól bevált feltételrendszere, a piaci szereplők most próbálják megtalálni azokat a külföldön már bevált keretrendszereket, amik mentén az itthoni viszonyokhoz alakíthatók a feltételek" – mondja a Jalsovszky szakértője.
Szintén kormányzati stratégiai cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel. Ez, az összességben legalább 800 MW-os mennyiségre vonatkozó célkitűzés egyébként meglehetősen óvatos vállalásnak tűnik évtizedes távlatban, tekintettel a már elért, közel 500 MW-os jelenlegi kapacitásra. A hazai naperőmű kapacitás tervezett és várható bővülési ütemével kapcsolatos bizonytalanság azonban érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a tenderen nyertes ajánlatot benyújtó fejlesztők számára a projektek megvalósításának határideje változatlanul három év. Egy másik szempont is a laza tervezés mellett szól. Ahogyan a NES is hangsúlyozza, a villamosenergia-szektor átalakulása megköveteli a nagyobb rugalmasságot biztosító innovatív és okos megoldások alkalmazásának előmozdítását, ami jelentős piacszervezési, elosztói- és átviteli hálózat fejlesztési, humán kapacitás- és kompetencia-fejlesztési, valamint szabályozási feladatot generál. Ezen feladatok megvalósításának meg kell előznie az időjárásfüggő megújuló termelők további nagyarányú rendszerbe illesztését a rendszerbiztonság fenntarthatósága és költségek kontrollálhatósága érdekében.
Milyen igazolások szükségesek akkor, ha ön 2018. 26. után igényel saját jogon nyugdíjat? Felmerülhet a nyugdíjba vonulás előtt álló személyekben az a kérdés: Milyen igazolások szükségesek a nyugdíj igényléshez, ha nem kell a biztosítási jogviszonyt megszűntetni - pl. amennyiben 2018. 2018. a változások éve - Sári Munka- Legionella- és Tűzvédelem. augusztus 1-től szeretné igényeli a fentiekben felsorolt sajátjogú nyugdíj közül valamelyiket? - A hivatal a nyugdíj-igénybejelentő lap mellé kéri a jogviszony folyamatos fennállásáról szóló igazolást (amit a munkáltatónak kell kiállítani, az igénylő részére), valamint az aktuális évre járó Biztosítási Idő és Keresetigazolást, hogy a foglalkoztatott személynek semmilyen tartozása nincs munkáltató felé, sem bírósági határozattal elrendelt egyéb tartozása. A jogszabály életbe lépése könnyítette a munkáltatók adminisztrációs terheit, de a nyugdíj összegszerű megállapítása érdekében a hivatalnak továbbra is szüksége van nyugdíjjárulékot terhelő kereseti igazolásra. Olvasd el ezt is! Nyugdíj-kisokos 2018: Hogyan történik a nyugdíjszámítás?
26-tól nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíjigény beadása előtt - tehát nem kell kilépni a munkahelyről - a nyugdíjigény előterjesztése előtti napon. (A visszamenőlegesen igényelt nyugellátásokra ez nem vonatkozik). " A jogszabály a következő ellátásokra vonatkozik: - Az öregségi nyugdíj (nők kedvezményes öregségi nyugdíja), a korhatár előtti ellátások, a táncművészeti járadék, és az átmeneti bányászjáradék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az igénylőnek akkor is meg kell állapítani az öregségi nyugellátást, ha a munkaviszonya vagy megbízási jogviszonya, foglalkoztatása folyamatosan fennáll. Jogszabály változások 2013 relatif. - Társas vállalkozás esetén – ha a vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés (az ügyvezetőnek) munkaviszony keretében van – azt nem kell megszűntetni (2018. 26-át követően). - Nemzetközi nyugellátások igénylése esetében (amikor egy hazai, és egy uniós országban van/volt a foglalkoztatás): Annak az igénylőnek, aki külföldön dolgozott vagy dolgozik és 2018. 26-át követően szeretne Magyarországon öregségi nyugdíjat igényelni, nem kell a biztosítási jogviszonyát megszüntetni egyik uniós tagállamban sem, enélkül is benyújthatja a nyugdíj iránti kérelmét.
Azon webáruház tulajdonosoknak, amelyek az 123Szá online számlázóval tesznek eleget számlaadási kötelezettségüknek, jelenleg nincs semmilyen teendőjük, az 123Szá online számlázó program biztosítani fogja a törvényben előírt funkcionalitást. További részletek megismerhetőek az alábbi oldalon: Amennyiben a GDPR-el vagy az online számla rendszerrel kapcsolatosan kérdése van, állunk rendelkezésére. Hozzászólás
A jogszabály 114 törvényt módosít, tartalmazza a többi között azt, hogy az adóalanyok jövő évtől maximum 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő népegészségügyi termékadó összegét egészségmegőrző programok miatt felmerült költségeikkel. Rögzítették, hogy a munkáltató már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, valamint hogy a mezőgazdasági őstermelőknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek az adóhatóság először a 2017-re vonatkozóan készít bevallási tervezetet. 19, 5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Pályázatok, munkaügy, adózás. Mi várható 2018-ban?. Eszerint 2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19, 5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0, 5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19, 5 százalékra. A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.
Általános információk: Az ügyfél-nyilvántartási rendszerrel, illetve a vis maior esemény bejelentésével kapcsolatos általános információk a Támogatások / Ügyfélnyilvántartás, Horizontálisan kezelt jogosultsági feltételek és Ügyfélszolgálat menüpont alatt érhetőek el. Forrás: 345/2021. (VI. 18. ) Korm. rendelet a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról A vállalkozások reorganizációjáról szóló 345/2021. Adótörvény változások 2018 – Kamuhirdetés. ) delet szerint eddig nem vehette igénybe a reorganizációt az, akinek bármely évi beszámolója nem volt közzétéve. Ezt az előírást 2021. 09. 07-től enyhítették: most már csak a reorganizáció kezdő napját megelőző 3 üzleti év beszámolójának közzétételét figyelik. Természetesen van még jó néhány más feltétel is, de most csak ez változott. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 42/2021. )
A belépőjegy- és bérleteladásból, reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel után a továbbiakban nem kell iparűzési adót fizetni, amennyiben a vállalkozás elindul abban a bajnokságban, amelyben ő rendelkezik a versenyzők játékjogával. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés állami támogatásnak számít, amelyet az illető vállalkozás egyebek mellett sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként vehet igénybe. Januártól csak a Cégkapu! A nyilvántartások alapján mintegy 700 ezer gazdálkodó szervezetnek kellett volna augusztus 30-ig regisztrálnia a Cégkapu szolgáltatásra, mert a jogszabályban meghatározott gazdálkodó társaságok január 1. Jogszabály változások 2018. - től csak ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetekkel. A Cégkapura regisztrált gazdálkodó szervezetek száma azonban csak mintegy 300 ezer, a többieknek ezért december végéig lesz még lehetőségük pótlólagosan regisztrálni!
: a kieső éveket vagy a figyelembe nem vett kereseti adatokat. A hivatalnak, a saját, illetve a társszervek által megküldött igazolásokból vagy is a rendelkezésre álló adatokból kell döntést hoznia. Különös figyelmet kell fordítani a keresetkorlátra, ami a korhatár előtti ellátások, illetve a Nők kedvezményes öregségi nyugdíjban részesülőkre vonatkozik - A nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre, továbbra is éves kereseti összeghatár vonatkozik, ami a 2018-évben (138. 000 * 18)=2. 484. 000, - Ft-os éves kereseti összeghatárt nem haladhatja meg. (Jogszabályi változás ebben nem történt. ) Amennyiben meghaladja, úgy bejelentési kötelezettség terheli, amelyet jelezni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, és a folyósított ellátás felfüggesztését vonja maga után. Erről a hivatal határozatot küld az érintetteknek. - A következő évben írásban kérni kell az ellátás folyósítását a hivataltól, és akkor újra megkezdődik a folyósítás, de ügyelni kell a kereseti összeghatára! - Továbbra is igényelhető a Nők kedvezményes (40 év) után járó öregségi nyugdíja, mindenki fellélegezhet, aki ezt a következő években szeretné igénybe venni.