Április 11-én gyere el a miskolci MCC-be, és ismerd meg az Egyetemi Program képzéseit! Ha a Miskolci Egyetem első- vagy másodéves hallgatója vagy, jelentkezz az MCC Egyetemi Programjába! Páratlan lehetőséget kínálunk, hogy gyorsítópályára állítsd a karriered! Egy támogató közösség tagja lehetsz, ahol olyan fiatalok vesznek körül, akik tudatosan alakítják a jövőjüket. Neves hazai és külföldi szakemberektől tanulhatsz közgazdaságtant, pszichológiát, társadalomtudományt, jogot, nemzetközi kapcsolatokat vagy médiatudományokat. Válaszd ki, hogy milyen nyelvet szeretnél tanulni, mi segítünk ebben! Mindent megadunk ahhoz, hogy magas szinten prezentálj, érvelj, vitázz. Érdekelnek a világ nagy kérdései? Miskolci egyetem nyílt napster. Itt választ kaphatsz! Külföldi tanulmányutakon, konferenciákon vehetsz részt. Az MCC-lakások valamelyikében lakhatsz Miskolc belvárosában. Mindezt ingyen biztosítjuk számodra! A nyílt nap programja: 16. 30 – 17. 00 Tájékoztató az Mathias Corvinus Collegium (MCC) képzéseiről 17. 00 – 18. 30 "Jézustól az Avengers-ig, avagy a bosszútól a megbocsátásig" Nyilvános előadás, ahol a filmeké lesz a főszerep.
Nemzetközi vállalatok, sztárvendégek, színes programok! A két nap alatt számos újdonsággal találkozhatnak a fiatalok, hiszen a képzéseink gyakorlatorientáltságát, valamint az idén először induló duális szakjaink fontosságát jelezvén, a Miskolci Egyetemmel szorosan együttműködő vállalatok is megjelennek kiállítóként a Nyílt Napokon. A fiatalok megismerkedhetnek többek között a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft., a Robert Bosch Kft., a TAKATA Safety Systems Hungary Kft., a Mol Nyrt., a Borsodchem Zrt., valamint az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter képviselőivel. Kari Nyílt Napok - Állam- és Jogtudományi Kar. A karok dékánjai ezúttal is részletes előadások keretében mutatják be képzéseiket, majd lehetőség van nyitott tanórák látogatására, valamint az utóbbi években pályázati forrásokból megújult és rendkívül korszerű laboratóriumainkban összeállított látványos kísérletek, bemutatók megtekintésére. A középiskolások folyamatosan tájékozódhatnak az őket érdeklő szakmákról, képzésekről, hiszen a kari és vállalati standoknál fiatal hallgatóink, valamint képzett szakembereink állnak rendelkezésükre.
Kari Nyílt Napok - Állam- és Jogtudományi Kar Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.
Szalatnyay József: Tersánszky Józsi Jenő portréja Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve. Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981, 236. oldal. Tersánszky Jakab és Fox Etelka elsőszülött gyermekeke, Tersánszky Józsi Jenő Nagybányán, 1888. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjszaka jött világra. 1906-ban érettségizett szülővárosában. Eredetileg festőnek készült, de apja nyomására jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig gyakornokként joggal foglalkozott Nagybányán, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. Tervei szerint a budapesti egyetem jogi karán készült folytatni tanulmányait, de a tandíjra összespórolt összeget végül elmulatta és kénytelen volt segédmunkásnak állni. Első novelláját, a Csöndes emberek et is pénzgondjai enyhítésére írta. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása 1910 februárjában a Nyugatban. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár. Tersánszky Józsi Jenő az I. világháborúban önkéntesként vett részt, 1918-ban olasz fogságba esett és csak 1919 augusztusának elején érkezett vissza Budapestre, ahol háborús élményeit Viszontlátásra, drága című regényében örökítette meg.
A regény a magyar háborúellenes irodalom egyik kiemelkedő alkotása, Tersánszky első igazi nagy írói sikere is ehhez fűződik. 1918-ban már válogatott elbeszélései is megjelentek. Tersánszky Józsi Jenőt kilátástalan anyagi helyzete, a folyamatos nélkülözés annyira megviselte, hogy 1921. június 16-án öngyilkosságot kísérelt meg, az Erzsébet hídról a Dunába vetette magát. Szerencsés megmenekülése hírét olvasta az újságban az irodalom iránt érdeklődő Molnár Sári (1896-1960), aki levelezni kezdett az íróval, s végül 1921. szeptember 8-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötöttek. Gyors egymásutánban születtek művei, köztük a Kakuk Marci ifjúsága, ami 1921-ben jelent meg, és amely fő művének, a ciklikus szerkezetű Kakuk Marci regénynek az első darabja. A Nyugat folytatásokban közölte Rossz szomszédok című regényét, majd 1922 júliusában a lap főmunkatársai közé került. A polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, egyediségét is.
(Móricz Zsigmond) "Ez az ember csupa-csupa játék volt, bohókás lélek, egy kópé. " (Szeberényi Lehel) Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. - Budapest, 1969. június 12. ) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. A szabad, független, ennek köszönhetően a szegény író szimbóluma lett. Élete Nagybányán született (ma Baia Mare) 1888. szeptember 12-én, kiegyensúlyozott életet élő, egzisztenciájában időnként mégis meg-megingó polgári családban Tersánszky Jakab és Fox Etelka elsőszülött gyermekeként. 1906-ban érettségizett szülővárosában. A helybeli művésztelep hatására festőművésznek készült, de szülői nyomásra jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. Egy évvel később joggyakornok volt Nagybányán, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. 1908-tól előbb Eperjesen a jogakadémiával, majd Budapesten a jogi egyetemmel próbálkozott. A tandíjra összespórolt összeget elmulatta, így szinte semmit sem végzett.
– Irod. Kerékgyártó István: T. J. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1969); Ady Endre: Regény: "Viszontlátásra drága" (Nyugat, 1916. II. ); Móricz Zsigmond: T. (Nyugat, 1922. ); Németh László: T. A margarétás dal (Nyugat, 1929. ); Kenyeres Imre: Új realizmus (Sorsunk, 1947); Czibor János: T. (Csillag, 1948); Illés Endre: T. -ról (Csillag, 1955); Czine Mihály: T. -ről (Új Írás, 1963. 11. ); Barabás Tibor: T. -ről (Új Írás, 1964. ); Cseres Tibor: Az Élet és Irodalom látogatóban T. -nél (Élet és Irod., 1964. 17. ); IIlés Endre: Az ifjú kíméletlen (Gellérthegyi éjszakák, Bp., 1965); Schöpflin Aladár: T. (Válogatott tanulmányok, Bp., 1967); Devecseri Gábor: T. temetésén (Nagyvilág, 1969. 8. ); Féja Géza: T. (Lázadó alkonyat, Bp., 1970); Zelk Zoltán: T. (Féktávolságon belül, Bp., 1973); Kolozsvári Grandpierre Emil: T. (Élet és Irod., 1975. 15. ); Galsai Pongrác: Tersánszkyádák (A besurranó szerkesztő, Bp., 1976); Cs. Nagy István: T. meséi (Életünk, 1977. 4. ); Bata Imre: T. (Kritika, 1978.