Jóváhagyott osztalék könyvekben történő rögzítésének időpontja Bár a szabály már nem új keletű, lévén egy üzleti évben egyszer fordul elő, fejtörést okoz a könyvelőknek, hogy milyen dátummal kell lekönyvelni a kapott osztalékot. A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) 84. § (1) bekezdése szerint a kapott (járó) osztalék nem más, mint az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg, amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált. Ez azt jelenti, hogy a beszámoló elfogadásakor hozott határozatban jóváhagyott osztalék összegét az osztalékra jogosult vállalkozásnál azzal a dátummal kell a könyveiben rögzítenie - járó osztalékként a 97-es Kapott (járó) osztalék és részesedés számlán az egyéb követelésekkel szemben -, amely dátummal az osztalék jóváhagyásáról szóló döntés megszületett. Például a 2017. Könyvelési-tanácsadó: Fizetendő osztalék elszámolása. évi beszámolót a taggyűlés 2018. május 13-án fogadta el és ezzel egyidejűleg úgy határozott, hogy a 2017. évi adózott eredményt osztalékként kívánja felvenni, akkor az osztalékban részesülő vállalkozásnál ezt az összeget a 2018-as üzleti évben, 2018. május 13-i dátummal kell 97-es bevételként és egyéb követelésként elszámolni.
Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba. Botka Erika - A számviteli törvény újabb módosításáról - 5percAdó. Elengedett osztaléktartozás elszámolása A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál, mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék, mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.
Az osztalékelőleg fizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (4) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el. Összességében tehát elmondható, hogy a lényegi változás az osztalék tekintetében az, hogy 2016-tól az osztalékot az arról szóló döntés évében szükséges kimutatni. Az osztalékelőleget nem érintette ilyesfajta módosítás, hiszen azt abban az időszakban szükséges kimutatni, amikor kifizetésre került. Ebből adódóan egy adott évre vonatkozóan kifizetett osztalékelőleg és meghatározott osztalék két egymást követő évben kerül kimutatásra. Osztalékfizetés a törzsbetétek arányától eltérően A másik, az osztaléknak a törzsbetétektől eltérő mértékben történő fizetésének semmisségével kapcsolatos jogszabályhely, a Ptk. 3:187. paragrafusa, amely szerint a társaság által teljesített kifizetésekre vonatkozóan a XXVI. fejezet rendelkezéseitől való eltérés semmis. Osztalék könyvelése 2009 relatif. Ez a Ptk. kommentárja szerint szintén nem az osztalékfizetés arányára vonatkozik, hanem a Gt. 132. paragrafusa által is tartalmazott szabályt emeli át, amely az osztalékfizetésről való döntés, illetve az osztalékra jogosultság feltételeire vonatkozik, és tőkevédelmi szabályokat fogalmaz meg, hitelezővédelmi szempontból.