Nincs önmagát elitként definiáló közösségünk sem, a felső középosztályba pedig saját bevallása alapján három százalék tartozik, miközben az elit és a felső középosztály összesen a társadalom 12, 5 százalékát adja a felmérés szerint. Az önbevallásról szóló adatok szerint a válaszadók nem szívesen sorolják magukat az alsó és felső társadalmi osztályokba. A kutatócsoport is elismeri, hogy a felmérés nem ad tökéletes képet a társadalomról, de ehhez hasonló kaliberű kutatás jó pár éve nem készült itthon. Számunkra meglepő például a felső középosztály magas részaránya, és feltűnő az is, hogy a munkásokat nem rétegzi további csoportokra. 11. A magyar társadalom szerkezete. Történelmi előzmények: Erdei Ferenc és Szelényi Iván modelljei. - Vizsgázz.hu. Érdekes lenne ismerni a jövedelmeket, illetve a csoportokon belüli pontos korösszetételt is. Az adatok tudományos feldolgozása még zajlik, a felmérés pontos eredményeit később közlik majd.
Az értelmiség hivatatása: a mindenkori hatalmat kell kiszolgálnia és mindig kritikai funkciója van. Vezető réteg jellemzője: csak bizonyos fokig egységes, leginkább ebben a rétegben jutott túlsúlyra a hatalmi elem, nagyobb az idősek, tapasztaltabbak aránya, nagy az életkörülményekben meglévő különbség. A modernizációs folyamat fontos eleme a tudásanyag folyamatos beépítése a társadalom termelési tevékenységébe, ez pedig a tudás termelését, fenntartását továbbadását és alkalmazását igényli.
Munkások (16, 5 százalék, mintegy másfél millió ember) A réteg tagjai döntően szakmunkás végzettségűek, viszonylag sok embert ismernek, de a kötődéseik alacsony presztízsűek. Kis vagyonnal, jövedelemmel rendelkeznek, és egyáltalán nem fogyasztanak kultúrát, barátokkal ritkán járnak össze, leginkább az otthonukban szórakoznak, tévéznek. A munkásokat a leszakadtaktól egyetlen tényező különbözteti meg: az idetartozóknak van munkájuk, azonban amint elveszítik az állásukat – tartalékok híján – azonnal a leszakadtak osztályába kerülnek át. Mai magyar társadalom szerkezete alapelve. Leszakadtak (23 százalék, bő kétmillió ember) A magyar társadalom létszám szerint legnagyobb rétege a leszakadtak köre. Nem csupán anyagi, jövedelmi, vagyoni helyzetük rendkívül kedvezőtlen, de kapcsolatszegények is, kultúrafogyasztásuk pedig elhanyagolható. Jelentős körükben a szakképzetlenek aránya: ha dolgoznak, fizikai vagy mezőgazdasági munkát végeznek, de leginkább munkanélküliek, közfoglalkoztatottak, segélyezettek, és magas körükben a rokkantak, illetve az öregségi nyugdíjasok aránya.
Élet egyenlőtlenség jövedelem lakhatás mobilitás oecd oktatás szociálpolitika vagyon Olvasson tovább a kategóriában