Ettől a ponttól kezdve - függetlenül attól, hogy mekkora az átfolyó hibaáram - a feszültség nullához közelít, és állandó marad. Annak a pontnak a helye, ahol ez bekövetkezik, közvetlen összefüggésben van azzal a mélységgel, amennyire az elektródát a földbe leszúrtuk. Azt a területet, amely ezen a határvonalon kívül esik, nevezzük "hatásos (földelési) területnek", és ez adja a "valódi" földelési ellenállást. Természetesen, mivel a talaj összetétele a leszúrt földelő- rúd környezetében nem homogén, a fentiekben elmondottak alapján előálló határzóna alakja és kiterjedése ismeretlen számunkra, ezért egy földelő elektróda hatása függ annak alakjától, felületétől és a talajban lévő helyzetétől. A fentiek alapján látható, hogy a földelési ellenállás mérésekor lényeges, hogy a határvonalon belüli területek ne érjenek össze (3. ábra). A földelési ellenállás mérési elve (A mérési elvet az alábbi 4. ábra mutatja. ) A "G"-vel jelölt állandó áramú generátor áramát az E(X) földelő elektródán és a H(Z) áram-betápláló elektródán hajtjuk át a talajon.
2006/10. lapszám | netadmin | 4998 | Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A földelési ellenállás mérése II. A földelések az elektrotechnikában alapvetoen a biztonságot szolgálják. Ezért a földelési ellenállás idoszakos ellenorzése alapveto fontosságú. A földelések kialakításánál elsorendu szempont, hogy ez olyan helyen le... A földelések az elektrotechnikában alapvetoen a biztonságot szolgálják. A földelések kialakításánál elsorendu szempont, hogy ez olyan helyen legyen kiépítve, ahol a talaj vezetoképessége a legkisebb. Ahhoz, hogy a legjobb helyet meg tudjuk keresni, méréseket kell végezni. A cikk elso részében található az a táblázat, amely a különbözo talajféleségek vezetoképességét tartalmazza. Látható, hogy még az azonosnak tuno talajösszetétel mellett is a vezetoképesség értéke nagymértékben szóródhat egyéb paraméterek, például a víztartalom, a homérséklet hatása miatt.
2006/9. lapszám | netadmin | 7448 | Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A földelési ellenállás mérése I. Életvédelmi szempontból a földelésnek kiemelt szerepe van. Alapvető követelmény, hogy egy elektromos berendezés, gép, szerszám, eszköz vagy el legyen szigetelve a környezetétől, vagy megfelelően földelve legyen. A... a környezetétől, vagy megfelelően földelve legyen. A megfelelő földelés azt jelenti, hogy az eszköz meghibásodásakor az áramkör nem az eszközt megérintő személyen, hanem a földelésen keresztül záródik, megvédve ezzel az adott személyt az áramütéstől. A megfelelő földelés kialakításához és ellenőrzéséhez mérésekre van szükség. Az alábbiakban ezt tekintjük át röviden. Miért van szükség földelésre? A földelésre életvédelmi szempontból van szükség. Ha egy berendezés meghibásodik, a hálózati feszültség rákerülhet a berendezés megérinthető fémalkatrészeire, amelyek megérintése a környezeti feltételektől függően (nedves padló, jól vezető lábbeli stb. )
Gondolom mások is folytaják és kiegészítik mondandómat. Felhasználók, akik megköszönték: Ezt a hozzászólást, 0 tag köszönte meg. Ha hurokimpedanciát akarsz mérni a második módszerrel, akkor az úgy jó is lesz. Mivel a hurokban az áram értéke mindenhol állandó, a 36V-os fesz a teljes körre nézve, kötésekkel együtt, nem is olyan rossz érték, legalábbis az N vezetőhöz viszonyítva, bár egy TN rendszerben miért kellene külön TT-rendszert használni?.., hogy a földelési ellenállást akartad volna megmérni? Na, akkor ez így, ebben a formában, sajnos nem jó. Csak az első megoldás jöhet szóba. Nem jó földelési hurok mérésére sem, ti. a terhelésnek nem a teljesítménye, hanem az ellenállása állandó nevezetesen 230/4, 3=53, 5 ohm. Ezt kötjük sorba a földhurokkal. Ez esetben a számítás a következő: Rf=Rt*(U0-Ut)/Ut Ez 272 ohm ebben az esetben ami nem jó érték. MSZ 4851-3 leírja és szemlélteti az eljárást. Köszönöm szépen a válaszokat, még egy nekifutást tennék a témával kapcsolatban. Mivel ilyen célműszerrel nem volt szerencsém találkozni, így csak elképzelésem van a működésével kapcsolatban - a neten gyűjtött információk alapján.
Akkor miért mérünk hurokellenállást Nulla vezető és PE közt? Itt egy műszer ezen például lehet: N-PE hurokellenállás / földelési ellenállás és rövidzárlati áram Vizsgálati módszer belső generátor (földelési ellenállás) Itt a műszer linkje is: Eurotest 61557 Univerzális érintésvédelmi multiméter Azt már korábban leírtuk, hogy csak a TT-rendszerben a helyi földelés és az N(PEN) vezető között mérhetünk hurokellenállást, azaz közvetve földelési ellenállást is számíthatunk, ami ugye semmi esetre sem lehet pontos. Ehhez már a hagyományos mérési összeállítást kell kell követni. Egy program segítségével próbálom illusztrálni egy szélsőséges esetet. Arra lennék kíváncsi, mennyire helytállóka a kapott eredmények, a gyakorlatban is hasonlóak születnének? Egy PEN szakadásról lenne szó olyan helyen, ahol már nincs további üzemi földelés, így csak a fogyasztói földelésre lehet hagyatkozni. Az "emberke" ellenállása is a legkisebb értékre lett állítva. A fogyasztó teljesítménye 2000 W és 4000 W, földelés hurok ellenállása 8-3 ohm.
A szondákat, amelyek általában acélból készülnek, legalább 30-40 cm-re kell a földbe beverni. ker., XXI. ker., XXII. ker., Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker., Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek Hát, ha nincs, akkor nincs mit számon kérni. Nem hivatkozhatok neki szabványra, akkor úgy jó, ahogy csinálta. DE mi van akkor ha egy 1, 5m-es szondát az alap mellé lenyomja a szerelő és hurokban mérve több száz ohm vagy több mint 2000 ohmot mutat a műszer? Igen, mi van akkor? Teljesen jogos az aggodalom, mint mondtam ajánlani lehet. Jelenleg a földelés hosszára vonatkozólag ennyiben kimerül a szabványi előírás: "542. 2. 4. A földelők típusának és a beágyazási mélységének megválasztásánál figyelembe kell venni a várható mechanikai sérüléseket és a helyi körülményeket a talaj kiszáradása és fagyása hatásának minimalizálása érdekében. "