Passuth László: Esőisten siratja Mexikót Passuth László Esőisten siratja Mexikót (Részlet) (Részlet) Athenaeum 2000 Könyvkiadó Kft. Copyright ©Passuth László örököse, 2005 Athenaeum 2000 Könyvkiadó Kft. 978-963-293-068-8 Készítette: eKönyv Magyarország Kft. Első rész Salamanca 4 I Ahogy kihajolt a csúcsíves ablakon – majdnem egy magasságban volt a tornyokkal. Szeme végigvillant a kora őszi napsütésben fürdő Salamancán, s megállapodott a piactéren, melynek árkádjai földhöz szorították az alattuk nyüzsgő hangyaembereket. A fény beárnyékolta hatalmas koponyáját, s aureolát font kopaszsága köré. Lassan megfordult, így elérte társának, a dominikánusnak ujja szegélyét, s őt is az ablakhoz vonta. – Atyám azt vitatja, hogy az Aranykor végtelen messzeségben fekszik megettünk, olyan messze, hogy néhány fóliánsból meg a föld alól előszedegetett kődarabokból tudjuk csak bizonyítani létét… s mindaz, ami itt van körülöttünk – csak siralomvölgyébe illő barbár világ? – Magister uram, vajon azért értünk volna mi el egy új Aurea Aetashoz, mert Aragon és Castilia most éppen egy nyoszolyában pihen?
Esőisten siratja Mexikót. Tartalom. Első rész. Salamanca. Második rész. Malinalli. Harmadik rész. El Dorado. Negyedik rész. Tenochtitlán. Ötödik rész. Hatodik rész. La Rabida. Hetedik rész. Évforduló. Az író utószava Az "Esőisten siratja Mexikót" című regényével a hazai népszerűségen túl a világsikerig emelkedett. Ez a regény máig közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein. A vérbő és vérengző, színpompás történelmi mű korkép Cortez felfedező és hódító útjáról; kultúrtörténet, árnyalatos jellemrajz, nagy távlatú Passuth László új regénye - Esőisten siratja Mexikót - Cortes Ferdinand hírhedt felfedezőútját rajzolja meg, a félezer spanyol martalóc hadjáratát a négyszáz évvel ezelőtti, indián Mexikó ellen. Cortes alakját és szerepét a regény fenntartás nélkül rokonszenvesnek tünteti fel. A félelmetes vezérkapitány itt nem az a kegyetlen Passuth László · Esőisten siratja Mexikót MVGYOSZ hangoskönyvek · Szépirodalom, népköltészet/Klasszikus magyar irodalom (magyar irodalom, hangoskönyv).
Passuth László regénye, az Esőisten siratja Mexikót méltán lett a világ számos nyelvén népszerű olvasmánnyá: drámai és színes történelmi mű Mexikó leigázója, Hernando Cortés útjáról, a spanyol és a mexikói indián kultúra tragikus összeütközéséről. Kalandos és lenyűgöző, szerelemmel és küzdelemmel teli történet egy egzotikus világról, emberáldozatról, barbár hiedelmekről, rejtelmes városokról és szobrokról, valamint hatalmas mennyiségű aranyról. Korcsmáros Pál 1963-ban rajzolta meg a regény képregényváltozatát, amely heti folytatásokban, 17 héten keresztül jelent meg a Füles rejtvényújságban. A rajzokat most összegyűjtve, digitális technikával felújítva, egy kötetben tárjuk az olvasók elé.
Esőisten siratja Mexikót - Passuth László - Régikönyvek webáruház Esőisten siratja Mexikót - Passuth László Kiadó: Athenaeum Nyomda: Athenaeum irodalmi és nyomdai r. -t nyomása Kötés típusa:: fűzött egészvászon Terjedelem: 505 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 00cm, Magasság: 20. 00cm Állapot: Közepes Megjegyzés: A táblák kötése újraragasztott, a könyv gerince megtört. Internetes könyváruházon keresztül fogjuk a kosárba rakott tételével kiszolgálni. Mivel a Vatera felületén csak szállítási módot tud kiválasztani, de konkrét helyszínt nem tud megjelölni, ezért szükséges, hogy pontosítsuk ezt. Ezért körülbelül 20 perccel a rendelés leadását követően kapni fog egy e-mait tőlünk, amely tartalmaz egy linket. Ha erre a linkre kattint, beállíthatja a szállítás pontos módját, helyszínét, illetve a fizetési módot. Ha nem találja a levelet, kérjük, nézze meg a SPAM mappájában is. Ha sehol nem találja, kérjük lépjen kapcsolatba az eladóval! Vásárlás után kérjük, hogy bármilyen probléma esetén az e-mailben küldött címen vagy telefonon lépjen velünk kapcsolatba!
Vagy mert kegyelmed békésen lovagolhat végig a tengerpartig, anélkül hogy megsarcolnák valamelyik gróf várnépei? Mert a nagy melegek után minden ősszel egybegyűlünk, hogy megkezdjük a tanítómunkát, még nem látom, hogy Augustus világa támadt volna fel ezek között az öreg, piszkos falak között... – Atyám megszokta az egyházjogban a szabatos formulákat. Én csak gyarló filológus vagyok, s örömömet találom abban, ha új jelenség halomra dönti a teóriáimat... De én most nem akarok kegyelmeddel disputálni, csak azért szóltam, mert ha lenézek innen, látom, mint cserélgetik egymást a diáknépek, ki jön, ki megy a lectiókról... úgy mondják, számuk meghaladja az ötezret, többen vannak már, mint a királyné zsoldoskatonái... Ha ezekre vetem tekintetemet, akkor nem tudok a siralomvölgyéről beszélni, melyet nem frissít az innen kiáradó gyér humanitás. Példaképp... nézze atyám ott, ahová mutatok... ott jön egy apa... kézen fogva hozza cseperedő legényfiát. Bizonnyal olyan 5 kisvárosi hidalgóféle, ő maga talán csak hírét hallotta a betűnek... régi vitézre vall köpenye, kardja is olyan kétkézi... a fiú meg, kinőtt ujjasából... látszik, hirtelen nyúlt meg... a fogadóban bekötik a két öszvért, rajta mindaz, ami ráfér, a testi holmi... de elhozza ide az Universitasra a fiát... látja, atyám, én azt hiszem, hogy mégis ez a kezdete az Aranykornak.