Sorozaton kívüli kiadványok Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905) Magyarország műemlékeinek általános irodalma Egykori harangját öntötte volt Schuter Jakab Bécsben. 1630. Rómer Jgyk. VI. 65. és Rómer-hagy. XLVII. sz. cs. M. Biz. Tálod. A Vásonyihoz közeli erdőben egyenes záródású templomrom a XV. századból. Fényes E. : Mo. mai áll. I. 437. Rómer-hagy. XVII. Rómer: Bakony. 194. Némethy G. jel. 1901. 151. Teés. R. k. templom kelyhei. 1751. és 1755-ből. XLVI. Ev. templom harangja. Joseph Brunner goss mich in Ofen 1787. felirattal. Ugyanitt ostyasütő 1758-ból. Várrom a Bakonyban. Említi Ballagi A. : Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1873. Tés. L. Tósok-Berénd. R, k. templom. Kora? Gulden István: A tósokberéndi plébánia. Sion. Magyarország műemlékei IV. - Báró Forster Gyula - Régikönyvek webáruház. 1866. 676. Tót-Vázsony. A bögei pusztán régi templom, melynek alapjaiból vasbuzögányt ástak ki. Arch. Közi. III. 173. Tót-Vázsony és Aszófő között a tihanyi apátság szőllősi birtokán kiásott római alapfalak, feliratos kövek s épületmaradványok.
Magyarország műemlékei 1. (Budapest, 1905) | Arcanum Digitális Tudománytár Felesége szobi Luczenbacher Erzsébet (1854–1943) [2], akitől négy fiúgyermeke származott: [3] Gyula (1874. május 31. – 1939 [4]), cs. és kir. követs. titkár Pál (1876. október 15. –? ) cs. alkonzul Dezső (1879. február 20. –? ) Jenő (1885. június 15. – 1937. május 11. ), felesége báró Gerliczy Erzsébet. Szakírói munkássága [ szerkesztés] Forster Gyula szerkesztette a III. Béla magyar király emlékezete című díszkiadványt (Budapest 1900) és az ő szerkesztése alatt jelentek meg a Műemlékek Országos Bizottságának Magyarország műemlékei című kiadványai (I. és II. kötet 1905—06). Forster gyula magyarország műemlékei insurance. Számos értekezést írt, sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban (Budapest 1906), című művében mintegy előkészítője volt az ingó műemlékek védelmére tervezett és 1912-ben tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak. Emlékezete [ szerkesztés] Nevét viseli a Forster Központ és a Forster Gyula-díj.
Bibó István;Bibó István 6 600 Ft-tól Hauszmann Alajos Gerle János PADOK & PAMLAGOK - ENTERIŐRÖK PESTEN ÉS BUDÁN 7 133 Ft-tól Schulek Frigyes Farbakyné Deklava Lilla KORB FLÓRIS - GIERGL KÁLMÁN (AZ ÉPÍTÉSZET MESTEREI) KOMOR MARCELL - JAKAB DEZSŐ - AZ ÉPITÉSZET MESTEREI - MŰVÉSZETI ANATÓMIA (20., ÚJ KIADÁS) Corvina Kiadó A MAGYAR MŰVÉSZET A 19. SZÁZADBAN - KÉPZŐMŰVÉSZET 7 231 Ft-tól Kérdezz-felelek (0)
Budapest, 1928. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 530. o. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894. Nemzetközi katalógusok VIAF: 88879441 PIM: PIM54787 ISNI: 0000 0000 6286 4761 GND: 1055286829 SUDOC: 09208950X
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
A kora középkorban a Csák nemzetség uralta a Vértes nagy részét, a várak építése az ő nevükhöz fűződik. 1204 előtt a Csák nembéli Ugrin esztergomi érsek a "Szentkeresztnél" házat építtetett az "Wduorhel" (Udvarhely) nevű helyen. Udvarhely pontos helye nem ismert, de feltételezhető hogy az alig 1, 5 km-re lévő Gerencsérvárral lehet azonos. 1231-ben Csák Miklós végrendeletében Udvarhelyt fiának, Lőrincnek adta. 1278-ban itt három házat említenek, egy tető alatt. Nácz József ebből háromszintes épületre (toronyra) következtetett. Gerencsér neve 1330-ban bukkan fel először, ekkor részben királyi lovászoké és a Csák nembeli Györke fia Pál királyi apródé. Vásárlás: Forster Gyula (szerk. ): Magyarország műemlékei II. /KÖNYV/ (2011). I. (Nagy) Lajos 1364-ben kelt oklevelében "Villa Gerencher locus venationis nostre. " formában szerepel. A királynak kedvelt vadászháza volt, itt fogadta 1366. dec. 6-án a velencei köztársaság követségét, midőn vele a törökök ellen indítandó hadjáratról tárgyalt. 1410-ben Zsigmond Hohenzollern Frigyesnek adományozta Gesztessel, Vitánnyal és Tatával együtt.
Az épített örökség védelmének nyomai már felfedezhetőek jóval a műemlékvédelem megszületése előtt, de ez inkább az épületek anyagi értékére vonatkozott, bár az emlékmű funkció már az ókorban is létezett. Az első, tudatos védelem a reneszánsz korban, Itáliában alakult ki, amikor az antikvitásból megmaradt épületeket nagy tisztelet kezdte övezni. A szervezett műemlékvédelem a romantika korában terjedt el, hiszen a modern kori nemzeti öntudat egyik alappillére lett a közös múlt fontossága, aminek részét képezték az elmúlt korok épületei is. A francia forradalom után kibontakozó modern műemlékvédelem pár évtized alatt gyökeret vert Európában. A francia forradalom alatt, a forradalmi hév diktálta vandalizmust (ez a jakobinus diktatúra idején a konventben a szélsőséges emlékrombolás ellen tiltakozó Henri Grégoire abbé kifejezése) felváltotta az emberi történelem alkotásait megóvni szándékozó humanista szemlélet. Forster gyula magyarország műemlékei full. Franciaországban részben Victor Hugo kezdeményezésére jött létre az első állami műemlékvédelmi szervezet 1830-ban.