Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe A nagy francia forradalom. A királyság bukása Fejezet: A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Lecke: A NAGY FRANCIA FORRADALOM. A KIRÁLYSÁG BUKÁSA I. A francia társadalom - Európa egyik leggazdagabb és legnépesebb országa (XVIII. század) - három társadalmi rend: (1) papság (0, 5%) (2) nemesség (1, 5%) (3) "harmadik rend" (98%): a, vagyonos városi polgárság b, nincstelen városiak c, vidéki parasztság (70%) - politikai hatalom: papság + nemesség - gazdasági főszerep: polgárság II. A forradalom előzményei - XVI. Lajos (1774-1792), korlátlan királyi hatalom (abszolutizmus) - 1780-as évek vége: gazdasági és társadalmi válság - rossz termés à éhínség - korrupció + hadikiadások à fizetésképtelen az állam à adók emelésének, új adók kivetésének szüksége à rendi gyűlés összehívása (1614 óta először! ) III.
Segédanyag a Nagy Francia Forradalom történetének tanulásához. Bevezetés – A forradalom időrendje – 1789 eseményei – Az 1791-es alkotmány és a monarchia bukása – A köztársaság időszaka – A forradalom eredményei. Szakirodalom: Hahner Péter: A régi rend alkonya, Panem, 2006. Kizárólag oktatási célra. For educational purposes only.
Szöveg: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, vagy Halál! Így szól a francia forradalom híres jelmondata. De miért robbant ki ez a konfliktus, mi történt pontosan? A legrégebbi tévhit szerint a politikai zsarnokság váltotta ki a francia forradalmat. Ez azért nem igaz, mert a francia abszolút monarchia széleskörű társadalmi támogatást élvező, korlátozott monarchia volt, amely készen állt a modernizációra. Egy másik nézet szerint a tömegek nyomora, a szegénység okozta a francia forradalmat. Ez is tévedés, mert az életszínvonal csak Hollandiában és Angliában volt magasabb, mint Franciaországban. A legszélesebb körben elterjedt nézet szerint a "nemesség és polgárság" osztályellentétét találjuk a francia forradalom okai között. Ez a marxista nézet is elfogadhatatlan, mert a francia polgárságnak nem az volt a célja, hogy "megdöntse" a régi társadalmi rendet, felszámolja a nemességet, hanem az, hogy bejusson a nemesség soraiba. A francia forradalom tehát nem gazdasági vagy társadalmi, hanem inkább politikai és ideológiai jellegű esemény volt.
Franciaországot vazallus államok gyűrűjével vette körül. Poroszországot és Ausztriát csatlósává süllyesztette. Oroszországot szövetségre kényszeríttette. 1806-ban Napóleon kihirdette az úgynevezett kontinentális zárlatot. Európának megtiltotta, hogy Angliával kereskedjen. A blokád Napóleon szövetségeseinek kárt okozott. Angliát viszont nem kényszeríttette térdre. Napóleon a megszállt területeken bevezettette a polgári intézményeket. Mindenütt meggyorsította a feudalizmus bomlását. Eltörölt vagy függő helyzetbe hozott életképes nagy múltú államokat. Uralkodásának utolsó éveiben már a születőben lévő európai nemzetekkel is szembe kellett néznie. Ebben állt a napóleoni korszak kétarcúsága. Hanyatlás és bulás: A spanyol nép fölkelését (1808-tól) a francia csapatok soha nem tudták végleg elnyomni. Oroszország pedig vonakodott végrehajtani a szárazföldi zárlatot. Napóleon 1812-ben mintegy négyszázezer emberrel betört Oroszországba. Az oroszok a fölégetett föld taktikát alkalmazták. A franciák hátában partizánháború bontakozott ki.