Kezdőlap > Magyar nóta és operett est Felsőzsolcán 2016. 11. 13 12:52 Az estet az Együtt Felsőzsolcáért Egyesületen belül működő Magyar Nótaszerzők és Énekesek Észak-Magyarországi Csoportja és a Magyar Nótások Országos Szövetsége közösen rendezte meg szombat délután a felsőzsolcai Rendezvények Házában. fotó: Mocsári László Farkas Miklóstól, az egyesület elnökétől megtudtuk, 2009 óta minden évben megrendezik a nótaestet Felsőzsolcán, azzal a céllal, hogy a település lakosságának egy kis zenei élményt, kikapcsolódási lehetőséget nyújtsanak. A fellépők többsége egyesületi tag is egyben, de itt volt most Szóka Júlia operettprimadonna és Nógrádi Tóth István nótaénekes is. A Magyar Nótaszerzők és Énekesek Észak-Magyarországi Csoportját egyébként évekkel ezelőtt Siska András alapította, aki ma már alelnöke is a felsőzsolcai egyesületnek.
Cigányzenészeink cároknak, királyoknak, földesuraknak muzsikáltak. Nekik ez megfelelt, nekünk nem? Ma ideérkező külföldiek a magyar zenét – nótát, operettet, népdalt – keresik. Ezt tette Jehudi Menuhin is a világhírű hegedűművész budapesti koncertje után. – Ön azt mondja, hogy a "kultúra szervezői, irányítói úgy kerülnek ki a főiskoláról, hogy a magyar nóta halott, dzsentrimaradvány, giccs. " Ezt bizonyítani is tudja? – Negyven éve szervezek műsorokat idehaza és külföldön. Többször mondták nekem a művelődési házak vezetői: nincs igény a magyar nótára, mert az halott műfaj. Ezek nem tudják, mert annyira tájékozatlanok, hogy ezt a műfajt Egressy Béni, Petőfi Sándor, Arany János írták és egy nemzet énekelte 200 éven keresztül. Bartók Béla sem volt a magyar nóta ellen. Valaki egy Petőfi-szövegre giccset mer mondani? Borfesztiválon az emberek borkóstoló közben nótát énekelnek, de közben beatzene, dzsessz szól a színpadon. Miért? – Ki írhatja elő mondjuk a kultúrház igazgatójának, vagy egy borfesztivál szervezőjének, hogy magyar nóta és operett is legyen a műsoron?
A magyar nóta a magyar ember szívéből jön A nótaestet megtisztelte jelenlétével Kovács Lajos, Alószeli polgármestere, valamint Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke is. A közönség soraiban Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára, valamint Kliment Éva, az Őszirózsa magyarnóta-énekesek országos versenyének rendezője is jelen volt, aki elmondta portálunknak, rendkívül örül annak, hogy az utóbbi években egyre több településen fedezik fel a nótaestek közösségteremtő erejét és örömét. Zoborvidéki lakodalmasok "Sokan mondják, hogy a magyar nóta egy kihalófélben lévő műfaj. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az a többszáz énekes, akik eljönnek az országos versenyre megméretni magukat. A magyar nótának jövője van, mert nem kizárólag idősek énekelik, nagyon sok a fiatal is. A magyar nóta a magyar ember szívéből jön. Ez benne ég a nótaénekesekben és ezzel lobbantják lángra a közönséget" – hangsúlyozta Kliment Éva, hozzátette fontos szerepük van a nótaesteknek, mert éltetik, a nagyközönséggel is megismertetik a magyar nótát, amelynek a segítségével a magyar ember örömét és bánatát is felemelően ki tudja fejezni.
Berner Ádám a 19. század elején, Pozsonyban működött mint ügyész. 12 Magyar nóta, illetve a 6 Magyar nóta címmel 1805-ben és 1808-ban adott ki az elsők közt verbunkos darabokat Kolozsvári cigányzenekar az 1890-es évekből A magyar nóta egyéni szerzőktől származó újkori lírai dal, énekes műzene. Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek. A magyar nóta egyaránt ismert városon és falun is a társadalom több osztálya körében. A műfaj eredete Szerkesztés Eredetileg a hangszeres verbunkos zenét nevezték így. Mai értelmezése szerint a magyar nóta a 19. század második felének magyar népdalt utánzó dalműfaja. A magyar nóta csaknem két százados pályafutása a 19. század elején kezdődött. Zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt. Ezenkívül előzményeit a hangszeres verbunkos-zenében, a 18. századi diákmelódiáriumok dallamaiban és a magyar népdalban keressük. Az énekhangra írt szerzemények is őrzői a hangszeres fordulatoknak, például Cserebogár, sárga cserebogár; Ég a kunyhó, ropog a nád stb.
Magyarnóta énekesek - YouTube
Az idősek kezei görcsbe rándulnak, de nem baj, mert mindig vannak fiatalok, akik tovább viszik a fáklyát. Azt kívánom, hogy mindig legyen Alsószeliben, aki énekel, fontos, hogy együtt csináljuk, hogy magyarok maradjunk és énekeljük a magyar nótát, amíg csak élünk" – biztatta megható beszédében Szabados Laci bácsi az egybegyűlteket. Pukkai Judit, a rendezvény vezetője elmondta, bizony nem Laci bácsi személye köthető leghosszabb ideje a dalkörhöz, külön köszöntötték a színpadon Pukkai Ilonkát, aki tagja volt a dalkör alapító gárdájának és mind a mai napig aktív tagja a csoportnak, ötven éve énekel rendületlenül az Alsószeli Magyar Dalkörben. A közös éneklés gondolata sosem számított újdonságnak a faluban. Boros Béla tanító úr a két világháború között 40 tagú férfi és 70 tagú vegyeskarnak vezényelt. 1969-ben, a Nőszövetség Barátnők Klubja keretében megszületett a gondolat, hogy a század első felében megteremtett éneklési hagyományokat ismét felélesszék a faluban. Mészáros Gizi néni vezetésével -aki maga is tagja volt a Boros Béla vezette Dalárdának- már a megalakulásának évében közönség elé léptek.