Az Mt. eltérő rendelkezései miatt biztosan nem kell alkalmazni a Ptk. következő szabályait, noha az utaló szabály ezeket is felhívja. A munkáltató kárfelelőssége objektív, ezért itt a felelősség jogalapjára és a kimentésre vonatkozó általános szabály nyilvánvalóan nem alkalmazható (Ptk. 6:519. §). Hasonlóan, a károsulti közrehatás esetén a kármegosztás arányára vonatkozó szabályt is félre kell tenni, hiszen ezt a Ptk. elsősorban a felróhatóság arányában állapítja meg, ami nem értelmezhető a munkáltató objektív felelőssége mellett [Ptk. Új Ptk – szerződésen belüli felelősség. 6:525. § (2) bek. ]. A munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó Mt. -beli szabályok relatív diszpozitívak, azoktól tehát mind kollektív szerződés, mind munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszonyban nincs mód a munkáltatói károkozásért való felelősség korlátozására vagy kizárására sem. Ugyanakkor a munkavállalói kárfelelősség esetén a munkavállalói felelősség Ptk. szerinti korlátozása vagy kizárása a munkavállaló javára szóló eltérésnek minősül, ezért lehetséges (Ptk.
A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható. munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a munkavállalótól vagy hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet. károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt. A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni. Töltse le a névjegyemet és nyomtassa ki, majd tegye el a tárcájába, mert ha később esetleg szüksége lesz ügyvédre akkor el tud érni és nem marad jogi képviselő nélkül! BUDAPEST, V. kerület, Nádor utca 14. III. /2. MOBIL: 06-30/958-78-28; Tel/Fax: 06-1/700-1931; E-mail: