A bukovinai magyarok körében még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, s néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
Szerző: Ancsy itt: 18+, Gasztronómia 2019. 11. 05 12:01 Az étkezésben is megmutatkoztak a hi e delmek és rituálék. Az őszi hónapok nemcsak a halottak napja miatt juttatja az ember eszébe az elmúlást, hanem azért is, mert látjuk, hogy a természet hogyan fakul meg. A régi időkben az emberek rengeteg hiedelmet és rituálét kötöttek a halálhoz, ezek a szokások pedig a gasztronómiában is megmutatkoztak. 1. Miklósfán az emberek rétest sütöttek, majd mindenki annyi villát tett az asztalra, ahány halottja volt. Hagyományok mindenszentekkor és halottak napján. Ezt követően kimentek a temetőbe, hogy gyertyát gyújtsanak. 2. Csongrád megyében (Szeged környéke, Tápé) mindenszentök kalács ának vagy kúdúskalács nak nevezik azt a kalácsot, aminek tetejét mézzel kenték be az asszonyok. A sütemény alsótanyai alakjában fonadék, amit perecbe foglaltak bele. A kész süteményt azok vitték magukkal, akik délután a temetőbe indultak, méghozzá azért, hogy odaadják a kapuban várakozó koldusoknak, akiket arra kértek, hogy ők is emlékezzenek meg az elhunytaikról.
Házról házra járnak a jelmezbe öltözött gyerekek, majd ahova becsöngetnek, az elhíresült Csokit vagy csínyt! felkiáltással állásfoglalásra kényszerítik a házban lakókat. S ilyenkor a csokis vödreiket megtömhetik mindenféle földi jóval. A gyertya nem nekünk, hanem a halottaknak ég! – Új keletű vélemény szerint minden léleknek van egy égő gyertyája, és ameddig lángol, addig él az ember a földi testében. Halottak napi szokások wikipédia. A gyertya a megemlékezés szimbóluma, ami a nyugalmat, a megbékélést jelképezi – mondta el Boglárka. November elseje, mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezik meg. – A mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták, mert a keresztények nem tiltották be a pogány szokások többségét, hanem lehetőség szerint igyekeztek ezekhez igazítani saját szokásaikat – nyilatkozta a Naplónak Boglárka, majd hangsúlyozta, hivatalosan 835-ben ismerte el az egyház november elsejét mindenszenteknek, majd később november 2-t is szent nappá nyilvánították, amit neveztek még "lölkök" vagy lelkek emlékezete napjának is.
A Halottak napja ünnepéről minden amit tudni érdemes. A Halottak napja egy keresztény ünnep, amlyet minden év november 2-án ünnepel a Katolikus egyház. Egy nappal előzi meg a Mindenszentek, amely minden év november 1-én tartandó. Halottak napja szokások Halottak napján hagyomány, hogy kimegyünk a temetőbe és tiszteletünket tesszük (a sírra néhány mécses és gyertya elhelyezésével) elhunyt rokonaink, barátaink sírjánál. Akik messze laknak, esetleg külföldön élnek, ugyanezt a tiszteletadást otthon, gyertya és mécsesek gyújtásával végzik. A Halottak napja eredete Az ókori Rómában az volt a szokás, hogy elhunyt őseiket és bajtársaikat gyakorlatilag félistenként tisztelték. Tradicionális Halloween szokások ~ Halloween.info.hu. Ezt az ünnepet az ókori rómaiak Feralia-nak nevezték. A Feralia-t, vagy az akkori halottak napját minden év február 22-én tartották. Ilyenkor összegyűlt az egész család és afféle tort(caristiát) ültek, megajándékozva egymást ünnepelték a kölcsönös szeretet ünnepét. A Halottak napja, azaz pontosabban a halottakról megemlékezés már a 3. század környékén, az ókereszténység korában is létezett és minden liturgiában megtalálható volt.