A sivatagos terület északi részén a hidegebb telű típus alakult ki, túlnyomó része azonban a forró nyarú, enyhe telű típushoz tartozik. [4] Utah államban az éghajlat félszáraz és sivatagi között változik. A tél hideg, a nyár forró. Az évi csapadék Utah államban többnyire 300 mm alatti, Nevadában mindössze 100-200 mm, egyes helyeken (pl. Mojave-sivatag) azonban még a 100 mm-t sem éri el. A napsütés egész éven át zavartalan, évi összege 3000–4000 óra. [4] (Összehasonlításképp Magyarországon ez 2000 óra körül alakul. ) Városok [ szerkesztés] Reno Salt Lake City Provo Sparks Carson City Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Großes Becken című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Nagy artézi medence. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek [ szerkesztés]
A sivatagi zóna nyugaton az Indiai-óceánig kihúzódik, az itt elvonuló hideg Nyugat-ausztráliai-áramlat miatt. Nyáron, a déli partvidéken a sivatagból kiterjedő magas légnyomású övezet akadályozza meg a csapadékképződést. Ez a mérsékelt övezet meleg-mérsékelt tartománya. A téli nyugati szeleknek kitett területeken (a kontinens a nyugatra néző partvidékén) mediterrán éghajlat, míg a keletre esőkön szubtrópusi monszun alakult ki. Tasmania éghajlata óceáni. Ausztrália vízrajza Ausztrália a "szomjazó kontinens", felszíni vizekben (állandó vizű folyókban és tavakban) szegény. Annál gazdagabb felszín alatti vizekben (pl. Nagy-Artézi-medence). Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Nagyon sok az időszakos folyó, a creek. Ezek közül a legnagyobb Cooper Creek, az Eyre-tó táplálója. A kontinens a lefolyástalan területek arányában is vezet a Földön, a terület 51, 1%-ának nincs semmilyen összeköttetése a Világtengerrel. Ennek oka a domborzati zártság és az éghajlat. A legnagyobb folyók Ausztrália délkeleti övezetében alakultak ki, s vízgyűjtő területük nagyrészt az Ausztrál-Alpok vidékére esik.
Ausztrália földrajzi fekvése, határai kiterjedése Ausztrália a Föld legkisebb kontinense 7, 7 millió km2-ével, egyben kontinensnyi méretű ország is. Ausztrália fővárosa Canberra. Nagyobb városai: Sydney, Brisbane, Melbourne, Perth, Adelaide. Australis latin eredetű nevének jelentése: Déli. A Terra Australis Incognita = Ismeretlen Déli Földrész elnevezés középkori térképeken szerepelt először, mivel feltételezték, hogy a déli féltekén is kell lennie egy földrésznek, ami ellensúlyozza az északi földrészeket. A kontinens fekvése a legkedvezőtlenebb a földrészek között. A déli féltekén távol fekszik a kontinensektől. Eurázsiát kivéve, széles óceánok választják el tőlük: Amerikától a Csendes-óceán, Afrikától az Indiai-óceán, Eurázsia ázsiai részétől a Timor- és az Arafura-tenger, Óceániától a Torres-szoros és a Korall-tenger, Új-Zélandtól a Tasman-tenger. Rétegvíz – Wikipédia. A Baktérítő középen szeli át a kontinenst. Kiterjedése észak-déli irányban 3200 km, nyugat-keleti irányban 4500 km. Partvonala tagolatlan.
A rétegvíz a kőzetek pórusaiban helyezkedik el, két vízzáró réteg között, az első vízadó rétegtől legalább egy vízzáró réteg választja el. A nagy nyomás alól érkező rétegvíz az artézi víz. Ha a nyomás nem elegendő a víz felszínre juttatásához, akkor szubartézi vízről beszélhetünk. A nyomást a vízzáró rétegek (litosztatikus nyomás), a vízoszlop (hidrosztatikus nyomás), a rétegek gáztartalma és a (tömörödő) kőzetoszlop súlya adhatja. Kialakulásához legkedvezőbb szerkezet a redőteknő (szinklinális). A vízutánpótlás ilyen esetekben leggyakrabban a felszínre bukkanó víztartó rétegen keresztül biztosítható. Ha a vízutánpótlás teljesen lehetetlen, akkor fosszilis vízről beszélhetünk. Az artézi vizek jelentőségét egyrészt a tárolt vízkészlet nagysága, másrészt - nagyobb mélységük és a felszínnel való lazább kapcsolatuk révén - a felszíni szennyező hatásoktól való védettsége, tisztasága adhatja. A(z) GABSI meghatározása: Nagy Artézi-medence fenntarthatósági kezdeményezés - Great Artesian Basin Sustainability Initiative. Az artézi medencék klasszikus példája a Párizsi-medence, az ausztráliai Nagy-Artézi-medence. Az artézi medencék másik típusa a féloldalasan kiemelt, csupán egyik irányból táplált medence.
A jelentkezés külföldi munkára nagyon egyszerű! Amennyiben munkalehetőség felől érdeklődsz, kérjük, küldd el önéletrajzodat a e-mail címre, vagy töltsd ki a lent található online űrlapot, és kollégánk felveszi Veled a kapcsolatot. Ha még tovább böngésznél, látogass el AKTUÁLIS MUNKÁK oldalunkra vagy Facebook oldalunkra. Nagy artézi medence térkép. Az AndreasAgro toborzói csapata A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező. Jelentkezési lap Vezetéknév* Keresztnév* Irányítószám, város* Utca, házszám Születési idő (év) Honnan hallottál rólunk? Melyik ágazat érdekel, mire jelentkezel? * (Több is megjelölhető) Állattenyésztés Növénytermesztés Vendéglátás Szállítás Gyártósor / Ipari munka Építőipar Egészségügy Takarítás Konkrét munka Szakmai tapasztalat Állattartás Növénytermesztés Fakitermelés Építőipar Szakács Felszolgáló / Pincér Sofőr Raktári / Gyári munka Gépkezelés Takarítás Egyéb tapasztalat, készség, információ Nyelvismeret Egyéb nyelvismeret Önéletrajz feltöltése *Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat az AndreasAgro Skandináv Zrt.
A Nagy-Korallzátony A kontinenst ÉK-ről szegélyező Nagy-Korallgát nem egységes zátonyrendszer, a vele összefüggő kontinentális talapzaton ül. A Nagy-Korallgát kiterjedése kb. 230 000 km2, 2300 km hosszan húzódik a Queensland partjai előtt, északon 32 km, keleten 260 km-es szélességben. A külső peremét a gátzátonyok képzik, ezek törik meg a nagy óceáni hullámokat, így védtelenek, folyamatosan pusztulnak. A Nagy-Korallzátony és kontinens között általában egy zátonymentes, jól hajózható csatorna van. A csatornában a kontinensről levált kb. 700 sziget körül szegélyzátonyok sorakoznak. A turisták többsége ezeket a szegélyzátonyokat keresi fel. Ausztrália éghajlata Ausztrália a Föld legszárazabb kontinense, amely annak köszönhető, hogy területének nagy része a Baktérítő mentén, a passzát szélrendszer leszálló övezetébe tartozik. A szárazságot tetézi, hogy a Tasman-tenger felől érkező páradús délkeleti passzát, a Nagy-Vízválasztó-hegységen átbukva, mint száraz főn szél érkezik meg a kontinens belsejébe.
A hegység legmagasabb pontja, a Mount Kosciusco (2229 m) DK-en az Ausztráliai-Alpokban emelkedik. A Nagy-Vízválasztó-hegység fekete- és barnakőszén-vagyonával tűnik ki. De bányásznak itt színesérceket is: ónércet, rézércet. A Melbourne és a Kenguru-szigetek környéki selfövezet ígéretes kőolaj- és földgáztelepeket rejt. 3. A Belső-ausztráliai-medence, egy észak-déli irányú medencesorból álló hátságokkal és küszöbökkel tagolt táj. A medencesor központi tája a sós és időszakos vizű Eyre-tó lefolyástalan medencéje. A tavat már délebbre állandó vízfolyások "éltetik", de olykor, nagy szárazságok idején eltűnik a tó vize, helyén csak kiszáradó sósagyag-sivatag marad vissza. Ha a felszínen vízhiány is van, a mélyben gazdag rétegvíz (artézi víz) rejtőzik. Ez a vidék a Nagy-Artézi-medence néven is közismert. A legdélebbi táj a folyóvízi feltöltéssel keletkezett Murray-Darling-alföld, egyben ez a vidék Ausztrália legértékesebb mezőgazdasági területe. A Belső-ausztráliai-medencesor küszöbei színesérceket (réz, ólom, cink), nemesfémeket (arany, ezüst) és energiahordozókat (uránérc, feketeszén), míg a Cooper Creek környéki medence nagy mennyiségű földgázt tartalmaz.