Szeretettel üdvözlünk a Mátra Túraközpont oldalán! A Mátra hegykoszorújában, Parádsasváron várja a túrázni és nem otthon lenni vágyókat a Mátra Túraközpont. A Túraközpont nagyobb csoportok fogadására is alkalmas, kutyabarát szálláshely. Mind a nyolc szobánk saját fürdőszobával rendelkezik. A Panziónk már megnyitott, a Villában pedig ősztől fogadjuk a vendégeinket. A környék az aktív turizmus kedvelőinek kedvez leginkább. 15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. A központ ideális kiindulópontja Galyatető, a Kékes-tető vagy az Ilona-vízesés meglátogatásának, de a környéken több száz kilométernyi túraútvonal várja a természetbarátokat. Parádsasvár belterülete is a Mátrai Tájvédelmi Körzet része, a Túraközpont pedig a mátrai jelvényszerző Rákóczi-túra pecsételőhelye is egyben. Aki nem vállalkozik ekkora kihívásra számos kényelmes sétahelyet is talál a községben és a szomszédos településeken, ráadásul a csapokból is a helyi források vize folyik.
Az összefüggő erdők hangulatát időnként sziklakibúvások, rajtuk kialakult gyepek, gyöngyvesszős cserjések, irtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok díszítik. Ezek a változatos élőhelyek gazdag élővilággal rendelkeznek, amelyből a patakok ízeltlábúi éppúgy figyelmet érdemelnek, mint a színes lepkék, vagy a különleges madarak.
A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál. Szintén ezekhez az élőhelyekhez kötődik a hússzínű ujjaskosbor, az erdei ujjaskosbor és a sugárkankalin. A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, kékperjés láprétek alakultak ki. 15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Ezeken a réteken él például a szibériai nőszirom, az osztrák tárnicska, a kornistárnics, a fekete kökörcsin és a gömbös kosbor. A hegység ritka, védett kétéltű fajai az alpesi gőte, a sárgahasú unka, az erdei és gyepi béka, a levelibéka és a foltos szalamandra. A mátrai melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők igen ritka, fokozottan védett hüllőfaja a pannongyík. A nagy területű, zárt erdőknek, illetve a környező peremterületeknek igen gazdag a madárvilága: vándorsólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv, a fehérhátú fakopáncs és a fekete harkály figyelhető meg a területen.
(1976 77). Újabb jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez. 4: 125-130. MOLNÁR Cs. (2001): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. - Kitaibelia 6(2): 347-361. SOÓ R. (1937): A Mátrahegység és környékének flórája. Magyar flóraművek I. - Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp. Berki Zoltán – Habán Ildikó (szerk. ) (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p. Mátrai_Tájvédelmi_Körzet : definition of Mátrai_Tájvédelmi_Körzet and synonyms of Mátrai_Tájvédelmi_Körzet (Hungarian). ISBN 9633525381 Láng Sándor (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák I., Akadémiai Kiadó, Bp., 512 p. 137/2007. (XII. 27. )
Gyöngyös – Gyöngyössolymos községhatárán halad Mátrafüred irányában, majd a Nagy-patak völgyén Lajosházát, Nyesettvárt érintve Galyatetőre visz. Keleti irányban Parádsasvárt érintve Parádot és Parádóhutát elkerülve halad a Somhegy és Pálbükk-patak völgyén. Recsk Csákánykő működő kőbányát kikerülve Sirok Csikójárás erdészházat még magába ölelve a Mátra főgerinc Jóidőnyak részén zár vissza Kisnána községbe a TK határa. Növény- és állatvilág A hegység gazdag élővilággal rendelkezik. Kiemelkedik a növény- és állatvilágával a Magas-Mátra tömbje, amely több kárpáti magashegyvidéki növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A melegebb oldalak tölgyeseit magasságtól és kitettségtől függően felváltják a bükkösök, de megtalálhatók az extrém, speciális termőhelyek egyedi fás társulásai is. Az összefüggő erdők hangulatát időnként sziklakibúvások, rajtuk kialakult gyepek, gyöngyvesszős cserjések, írtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok díszí a változatos élőhelyek gazdag élővilággal rendelkeznek, amelyből a patakok ízeltlábúi éppúgy figyelmet érdemelnek, mint a színes lepkék, vagy a különleges madarak.
A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény [1] szerint "az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése". A tájvédelmi körzet létesítése az erre felhatalmazott állami szerv hatáskörébe tartozik, a rendszerváltás óta a természetvédelmi feladatokért felelős miniszter rendeletével történik. A tájvédelmi körzetek természetvédelmi kezelője minden esetben a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. Az első tájvédelmi körzet a Tihanyi-félsziget volt 1952-ben, és 2015-ig összesen 64 létesült belőlük. Mivel azonban közülük 25 beolvadt valamely nemzeti parkba, illetve egy esetben egy másik tájvédelmi körzetbe, ezért a számuk 2016 elején 39 volt. A Természetvédelmi Világszövetség osztályozása szerint a tájvédelmi körzetek az V. (védett táj) kategóriába tartoznak.
A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál, pl: vadmacska, hiúz. Kulturális értékek A Mátra és környéke már az időszámításunk előtti korokban is lakott volt. Ennek bizonyítékai a főleg a Mátra déli lábánál fekvő települések közelében feltárt kő, réz és bronz eszközök. Fontos lelet a Gyöngyösön 1907-ben feltárt i. e. IV. századi szkíta urnatemető és a nagyrédei nagy kiterjedésű avar temető A hegység kultúrtörténeti emlékei közül kiemelkednek a középkori várak, a domoszlói Oroszlánvár, a gyöngyössolymosi Nyesettvár, a markazi vár és a mátraszentimrei Ágasvár. Tanösvények Ilona-völgyi tanösvény ( Parád) Gyöngyös - Mátra Múzeum A 6, 5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. Állomások: Parádfürdő — Etelka-feltárás — Etelka-táró — Vaskapu-ereszke — Mélyszinti kutatás, az Rm-104 sz. fúrás — Timsós-táró — Szent István-csevice — Ördöggátak — Ilona-völgyi homokkőfeltárás — Ilona-völgyi-vízesés. Sár-hegyi tanösvény ( Gyöngyös) A tanösvény hossza: 9 km, 12 állomással.