A telet csak a nyár vége felé kifejlődött fiatal ivaros nőstények vészelik át egy többé-kevésbé fagymentes zugban megdermedve, ezeket a következő tavaszon esedékes kolóniaalapításig nem hívhatjuk királynőnek. Sikeres telelés esetén egy ilyen nőstény tavasszal aktivizálódik, és első dolga védett helyet keresni, ahol elkezdi építeni a fészket, és lerakja benne a petéit. Az első dolgozógenerációt a királynő egyedül neveli fel. Ázsiai óriás lódarázs | National Geographic. Ahogy ezek »munkába állnak«, létrejön a kolónia, a következő nemzedékek táplálása, gondozása már a kifejlett testvérek, a dolgozók (ivartalan nőstények) feladata, a királynő pedig folyamatosan rakja le a petéket – magyarázza a szakember. Óriás lódarazsak támadása egy méhcsalád ellen. Fotó: GettyImages Nyár közepén, végén az akkor már több száz vagy több ezer fős fészekből ivaros hímek és nőstények bújnak elő, számuk a család méretével arányos. Ha eljön az idő, ezek egyszerre rajzanak ki megannyi fészekből, hogy párt találjanak maguknak, a nász után a hímek elpusztulnak: többé nincs szükség rájuk, a nőstények egész életükre való hímivarsejt-készletet képesek tárolni a testükben.
Ilyen "támadásra" nekünk is fel kell készülni, és a kérdés az, hogy meg tudjuk-e akadályozni, hogy Európát is "megszállja" a gyilkos lódarázs.
A washingtoni Smithsonian múzeum szerint évente nagyjából 40 ember halálát okozzák az óriás lódarazsak Ázsiában. - Hirdetés - MTI hír