A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Kiejtés IPA: [ ˈkøzønʃeːɡɛʒɡɒlɒj] Főnév közönséges galaj ( növénytan) A tejoltó galaj vagy tejoltófű ( Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj. További népies nevei: Szent Antal virága, Szent Iván virága, Szent János virága, kásafű, tejzsugorító fű, Szent Iván seprűje. A lap eredeti címe: " zönséges_galaj&oldid=2828216 " Kategória: magyar szótár magyar lemmák magyar főnevek magyar többszavas kifejezések hu:Növénytan Rejtett kategória: magyar-magyar szótár
Ha semmi más eljárás, vagy gyógymód eddig nem használt, az biztos, hogy ez a teakeverék eredményes lesz. Vízhajtó hatása némileg hat a magas vérnyomásra szabályozására is. Alhasi és méhbetegségek esetén teáját igyuk. Szülést könnyítő hatása is ismert. Külsőleges kitűnő hatását még most sem használjuk ki eléggé, pedig sok esetben alkalmazható. Levéből készült borogatás, lemosószer, (levéből) készített krém, vagy kenőcs egyaránt használható, sebek, furunkulusok, bármilyen bőrbetegség, és gyulladásos pírral együtt jelentkező pattanásos arcbőr kezelésére. Közönséges galaj wikipedia.org. Levével napjában többször kenjük be a felületet, majd engedjük rászáradni, és utána vízzel öblítsük le. A tea, vagy a növény turmixolva, borogatásként napégések esetén nagyon jól alkalmazható. A pattanásoknál, nem csak magát a pattanást, hanem a mitesszereket és szőrtüszőket is előre kitisztítja. A beért, és kitisztított pattanások után pedig, a bőr elszíneződését és szederjességét minél előbb felszámolja. Györgytea Közönséges galajos teakeverék (Pajzsmirigy tea) - Györgytea IV.
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges párlófű témájú médiaállományokat és Közönséges párlófű témájú kategóriát. A közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó évelő növény. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Európa szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. Közönséges galaj wikipedia 2011. Egy ógörög monda szerint Mithridatész Eupatór pontoszi király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve innen származik. Már az ókori Egyiptomban ismert és tisztelt növény.
[2] Megjelenése, jellemzői [ szerkesztés] Szára 15–100 cm magasra is megnőhet, egyenes, elágazó, négybordás, 2–3 mm vastag, merev és gyéren szőrös. Levelei keskenyszálasak, tűszerűek, 3–4 cm hosszúak, 8-12 tagú örvökben nőnek, sötétzöld színűek, fonákjuk fehéres. Virágai aprók, sárgák négytagú tölcséres pártájuk van, szirmaik csúcsosak, bugós virágzatot alkotnak. Felhasználása [ szerkesztés] Korábban sajtok festésére használták, sárgafesték-tartalma miatt. Sajtkészítésnél oltóenzimként, mert olyan enzimet tartalmaz, ami a tejet megalvasztja. [3] Hatóanyagai [ szerkesztés] Drogja (Galii veri herba) galiozin glikozida, rubiadid aszperulozid, cseranyag, illóolaj, tejoltó enzim, sárga festék, növényi sav tartalmú. Vélelmezett gyógyhatásai [ szerkesztés] A föld feletti részeket gyűjtötték virágzáskor. Teáját továbbá vese, epe, máj és légzőszervi megbetegedések ellen is alkalmazzák. Közönséges galaj wikipédia fr. Ajánlották a pajzsmirigy betegségeire is. [4] A pajzsmirigy betegségei esetében belsőleg és külsőleg is ajánlották a használatát.