(6) Választható egy szakmai előkészítő vizsgatárgy: elektronikai alapismeretek; élelmiszer-ipari alapismeretek; építészeti és építési alapismeretek; faipari alapismeretek; gépészeti alapismeretek; informatikai alapismeretek; környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek; közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan); közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan); közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel); közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika); mezőgazdasági alapismeretek; nyomdaipari alapismeretek; rendészeti alapismeretek; vegyipari alapismeretek.
1989-ben, hosszas előkészítő munka után elindult az ELTE -vel közösen végzett mérnökfizikus képzés. A karon kiadott oklevelek megnevezése ekkor a következő volt: okleveles kohómérnök, okleveles anyagmérnök, okleveles mérnökfizikus. Az anyagmérnök képzés felfutása és az új társadalmi-szakmai kihívások miatt elengedhetetlenné vált az oktatási struktúra átalakítása és újabb szakok, szakirányok indítása. Eduline.hu. A célok megvalósítása érdekében a kar első lépésként megváltoztatta nevét: előbb Anyag- és Kohómérnöki Kar, majd a Műszaki Anyagtudományi Kar lett. A bolognai rendszerben [ szerkesztés] Oktatott szakok [ szerkesztés] Anyagmérnöki alapszak (BSc). Az alapszak ismeretanyaga a korábbi képzési rendszer anyag-, illetve kohómérnöki szakjain nyújtott képzésnek felel meg. Az anyagmérnökök az anyagok – például fémek, kerámiák, műanyagok – szerkezetének és tulajdonságainak ismerői. Új, korszerű szerkezetű anyagokat, például üvegeket, kötőanyagokat fejlesztenek, terveznek, gyártanak, és kutatják ezek felhasználási lehetőségeit.
1848-ban a magyar hallgatók többsége a forradalom és szabadságharc mellé állt, az akadémiát a magyar kormány alá rendelték. A magyar nyelvű oktatás tervezett bevezetése miatt az ausztriai és cseh-morvaországi hallgatók többsége elhagyta Selmecet. Részükre jött létre a csehországi Pribramban és az ausztriai Leobenben hasonló iskola. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az akadémia magyar állami intézmény lett (M. kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia). Bevezették az államvizsgákat (addig a végzettek abszolutóriummal távoztak az Akadémiáról). Az okleveleken a végzettség megjelölései: okl. Miskolci egyetem műszaki anyagtudományi kar video. bányász, okl. fémkohász, okl. vaskohász, gépész-építész mérnök, 1895-től okl. bányamérnök, okl. fémkohórnérnök, okl. vaskohómérnök. Az újabb átszervezés nyomán az intézmény neve 1904-ben M. Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott, egyúttal négy szak jött létre: bányamérnöki, vaskohómérnöki, fémkohómérnöki és erdőmérnöki. A főiskola élén a főiskolai tanács által választott rektor állt. A tanulmányi idő négy évre, a tanszékek száma immár húszra emelkedett.