A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72, 8 százaléka mondott igent. Összességében 65, 1 százalékban döntöttek Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89, 5 százalékos részvétel mellett. A Templom utca (MTI Fotó: Járai Rudolf) Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta. A kormány 2001-ben, az 1921-es népszavazás évfordulóján döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja. Sopronban hagyományosan december 14-én adják át a város legrangosabb kitüntetéseit. Sopron a hűség városa - Minálunk. Borítókép: Sopron, 1954. szeptember 6. A Storno-ház, a Tűztorony és a Városháza a Fő téren. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf.
Az Alpok lábinál elterülő Sopront télen is előszeretettel látogatták a turisták, hiszen nem csak csodálatos műemlékei, finom borai vannak, hanem olcsóbb alternatívát nyújtott szállás és étkezés szempontjából az Ausztriai síelésekhez. Ez a világ viszont elmúlt, a járvány tönkre tette a sieléseket és egyáltalán az Ausztriai programokat, az időjárás pedig a magyar határhoz közeli síterepeket, tehát ez jelenleg nem dominál a város felkeresésében. Bár szemmel láthatóan megviselte a várost mind az osztrák, mind a magyar turisták eltűnése, de ennek azért vannak előnyös oldalai s, ha ellátogatunk ide. És tegyük meg, mert ez a csodálatos város, az év minden szakában remek célpont egy kellemes kikapcsolódáshoz! De nézzünk akkor körül, mi is vár itt minket tél vége felé! Így lett Sopron a leghűségesebb város » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Gyakorlatilag majdnem minden, hiszen a legjobb éttermek, hangulatos kávézók, cukrászdák nyitva vannak, mérsékeltebb árakkal, és tömeg nélkül csalogatnak minket egy kellemes gasztronómiai élvezetre. Ha a napocska is kisüt, van ahol pléddel várva kínálják a külső asztaloknál való fogyasztást is a hangulatos belvárosi utcákon, vagy a sétányon.
Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították. Városi séták 2020. 12. 15 | olvasási idő: kb. 5 perc Az I. világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte. A magyar egységek 1921. augusztus 26-án kezdték meg a terület kiürítését, a benyomuló osztrák csapatokat azonban főleg egyetemistákból álló felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál. A következő napokban Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével az Ausztriához csatolt területekre mintegy háromezer különítményes vonult be. A város látképe a Szent Mihály-templom tornyából (MTI Fotó: Járai Rudolf) A felkelők szeptember elején visszavertek egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott osztrák támadást, a hónap végén Prónay Ausztriába is betört. 1921. október 4-én Felsőőrön "alkotmányozó gyűlés" kiáltotta ki a független Lajtabánságot, amelynek vezetője Prónay lett.
– Mennyire élő az ágfalvi csata emléke a mai soproni polgárok tudatában? – Emblematikus emlékeseménnyé vált a száz évvel ezelőtti népszavazás, Sopron ma is büszkén viseli a Leghűségesebb város címet. Az egyetemen a firmák, vagyis a felsőbb éves hallgatók minden tanév elején elkezdik a balekok, azaz elsőévesek oktatását, ami azt jelenti, hogy próbák elé állítják, vizsgáztatják őket, akik így megismerkednek az egyetem és a város történelmével, benne a száz évvel ezelőtti eseményekkel is. Amúgy a balek és az őt támogató firma között életre szóló kapcsolat alakul ki, és ez Selmeci diákhagyományok címen az UNESCO kulturális örökségének része lett. Fotó: Fortepan / Vargha Zsuzsa – Nagyot változott az egyetem, mióta átköltözött Selmecbányáról. Hány karuk van most? – Négy karunk van, úgymint a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Benedek Elek Pedagógiai Kar és a Lámfalusssy Sándor Közgazdaságtudományi Kar. Ez év február 1-től pedig már az Erdészeti Tudományos Intézet is az intézményünk szerves része.